englishmozanaplotamoptehetsegpontedzesekhatartalanultaborokado

Nevelési Program

Pedagógiai program

I. kötet

NEVELÉSI PROGRAM


Tartalom

1. Bevezető
2. Pedagógiai alapelvek
3. Nevelési és oktatási alapelvek, célok, feladatok, eszközök, eljárások
4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
6. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák
7. A tehetség, a képességek kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységek
8. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység
9. A szülők, tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái
10. Iskolai egészségnevelési program
11. Iskolai környezeti nevelési program
12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

1. Bevezető

(Kivonat az iskola alapító okiratából)

Az intézmény neve: Zöldliget Általános Iskola
Székhelye: Velence, Bethlen Gábor u. 14.
Telephelyei:  
  Liget iskola: Velence, Kis u. 1.
  Zöld iskola: Velence, Bethlen Gábor u. 14.
Alapításának éve: 1993.
Az intézmény alapítója: Velence Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete
Működési területe: Velence
Az intézmény felügyeleti szerve: Velence Város Önkormányzata Képviselőtestülete
Az intézmény működési területe: Velence Város közigazgatási területe
Az intézmény jogállása: Jogi személy
Gazdálkodási jogköre: A költségvetés elkészítésénél az iskola igazgatója javaslattételi joggal, az önkormányzat képviselő testülete által elfogadott éves előirányzat felhasználása tekintetében pedig teljes jogkörrel rendelkezik.
A rendszeres pénzbeli ellátmány felhasználása tekintetében utalványozási joga van.
Munkáltatói jogkör gyakorlója: Az igazgató
Az intézmény típusa: 8 évfolyamos általános iskola
Az igazgató kinevezése: Az iskola igazgatóját pályázat útján, 5 éves időtartamra az önkormányzat képviselő-testülete nevezi ki.
Az intézmény alaptevékenysége: Iskolás korúak és ép értelmű, egyéb okból sajátos nevelési igényű tanulók oktatása az érvényes közoktatási törvény szerint.
Az intézmény tevékenységei: - nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás,
- fogyatékos, hátrányos, különleges helyzetű tanulók nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás,
- napközi otthonos és tanulószobai ellátás,
- gyermekek, tanulók felügyelete, készenlét,
- iskolai intézményi étkeztetés és
- intézményi vagyon működtetése.
Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: 470 fő
Évfolyamok száma: 1-8. évfolyam
Vállalkozó tevékenység: Vállalkozói tevékenységet nem folytathat.
A feladat ellátását szolgáló vagyon és a vagyon feletti rendelkezési jog: A fenntartó önkormányzat tulajdonában vannak az oktatáshoz szükséges ingatlanok, az intézmény vagyoni leltárában szerepelő ingóságok az intézmény használatában.
Az intézmény képviseletére az igazgató jogosult.

1.1. Az intézmény szervezeti struktúrája, irányítási rendje

1.1.1. Az intézmény szervezeti egységei:

- alsó tagozat
- felső tagozat
- napközi otthon
- gazdasági, kisegítő egység

1.1.2. Az intézmény irányítása:

I  G  A  Z  G  A  T  Ó

Felsős igazgató helyettes

Alsós igazgató helyettes

Humán és reál munkaközösség-vezetők

Alsós munkaközösség-vezető.

Felső tagozatos pedagógusok

tanulószoba

Alsó tagozatos pedagógusok

napközi

Liget iskolarész operatív feladatai

Zöld iskolarész operatív feladatai

I S K O L A T I T K Á R

T E C N I K A I   D O L G O Z Ó K

1.2. Az intézmény tárgyi és személyi feltételei:

1.2.1. Tárgyi feltételek:

Iskolánk - a jelenlegi működési formájában - a rendszerváltás után, a települések önállóvá válásának következményeként 1993-ban kezdte meg tevékenységét.
A külső és belső megjelenésében is igen tetszetős Bethlen Gábor utcai épület 1994-ben épült fel. Az épület tervezésének és átadásának ideje közötti időszak olyan változásokat hozott a falu életében, melyeknek köszönhetően az új iskolaépület mind méretében, mind funkciójában nem tette lehetővé az önkormányzat feladat-ellátási kötelezettségét, ezért szükségessé vált a település másik részében újabb iskolaépületet keresni. A Liget iskolarész épületét az önkormányzat egy alapítványtól bérelte, majd megvásárolta. Ez az épület olyan rossz műszaki állapotban volt, hogy felújítása és bővítése hosszú éveket és milliókat vesz igénybe.
Iskolánkban jelenleg 17 tanulócsoportot tudunk elhelyezni. A tanulók évfolyamonkénti és településrészenkénti létszámának egyenetlen elosztása miatt vannak túlzsúfolt és kevésbé kihasznált tantermeink. Nem elégendő a kisebb tantermek száma, melyek a csoportbontásokat teszik lehetővé. A Liget iskolarészben a számítástechnika terem kialakítása a legközelebbi elérendő cél.
Nincsenek szaktantermek, (kémia, fizika, technika) ezek megépítésére később kerülhet sor.
A két épületben két tornateremmel rendelkezünk. Távlati cél mindkét iskolarészben sportpálya építése.
A tantermek bútorzata a Zöld iskolarészben jónak és korszerűnek mondható, a Liget iskolarészben egyes tantermekben a padok cseréje szükséges. A Liget iskolarész komfortosabbá tétele a közeljövő feladata.

Az iskola felszereltsége a tanítási-tanulási folyamatot elősegítő technikai, információs, audiovizuális és szemléltető eszközökkel kielégítőnek mondható, további eszközbeszerezés a funkcionális taneszközlista alapján készült ütemterv szerint zajlik.

A zeneiskola működéséhez a megfelelő hangszerek rendelkezésre állnak. Terveink között szerepel egy fúvószenekar létrehozása, melyhez a hangszereket folyamatosan vásároljuk.

1.2.2. Személyi feltételek:

A legtöbb tantárgy oktatásához megfelelő végzettségű pedagógusokat alkalmazunk. A teljes ellátottság eléréséhez a továbbképzések rendszerében való részvétellel és tudatos munkaerő-politikával igyekszünk változtatni.
A kerettantervi modulok oktatásához továbbképzéseken kell a megfelelő képesítéseket megszerezni.

A tantestület szakmai felkészültsége jó. A folyamatos továbbképzést, az önképzést a pedagógusok döntő többsége alapvető fontosságúnak tartja.

Iskolánk megalakulása óta a legfontosabb értékünknek tekintjük a pedagógusok elhivatottságában rejlő erőt, mely a legnehezebb körülmények között is képes volt a magas szintű pedagógiai tevékenységre.
A testület munkájára összességében az igényesség, az eredményre törekvés, a tanulókért érzett felkelősség jellemző.
Ez az egyik legfontosabb garancia arra, hogy tanulóinknak színvonalas oktatást tudunk biztosítani.

Partnereink elvárásai arra köteleznek bennünket, hogy nevelő és oktató munkákban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézetű emberek cselekvő együttélésének gyakoroltatására.

A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is.

A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket nevelni. Iskolánk múltja alatt többször változtak az iskola falai, épületei, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a felcseperedő polgároknak.

2. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK

Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása

A Zöldliget Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni.

1./ Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat.

Ennek keretében:

- a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,
- a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,
- a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,
- diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,
- minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,
- az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:
- tanuló és tanuló,
- tanuló és nevelő,
- szülő és nevelő,
- nevelő és nevelő között.

2./ Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből.

Ennek érdekében:

- a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,
- iskolánk olyan - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó - ismereteket ad át, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,
- az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk,
- fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,
- szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,
- törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,
- segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat,
- törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,
- szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

3./ Iskolánk - elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében.

Ennek érdekében:

- rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,
- igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai,
- ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel,
- nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk - eddigi hagyományaihoz híven - továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.

4./ Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen törekszik az alábbi tulajdonságok elérésére:

- humánus,
- erkölcsös,
- fegyelmezett,
- művelt,
- kötelességtudó,
- érdeklődő, nyitott,
- kreatív, alkotó,
- becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,
- képes a problémák érzékelésére és megoldására,
- gyakorlatias,
- képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,
- jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban),
- van elképzelése a jövőjét illetően,
- becsüli a tudást,
- öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,
- ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,
- képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni,
- tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,
- képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban,
- a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,
- ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:
    - nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,
    - a természet, a környezet értékeit,
    - más népek értékeit, hagyományait,
    - az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,
- a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben,
- ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,
- ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat,
- ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit,
- viselkedése udvarias,
- beszéde kulturált,
- társaival együttműködik,
- szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,
- képes szeretetet adni és kapni,
- szereti hazáját,
- megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,
- elfogadja a másságot
- környezetével toleráns,
- empatikus,
- ismeri önmagát,
- saját érdekeit oly módon tudja érvényesíteni, hogy ezzel másokat jogaiban nem korlátoz,
- képes az önmegvalósításra,
- szellemileg és testileg egészséges, edzett,
- törekszik egészsége megőrzésére és védelmére
- szeret sportolni, mozogni,
-megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében.

Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

3. Nevelési és oktatási alapelvek, célok, feladatok, eszközök, eljárások

3.1. A Zöldliget Általános Iskola arculatát tekintve:

- Olyan általános iskola, amely arra törekszik, hogy tanulói intellektuális teljesítőképességük, pszichikumuk és szociális környezetük által meghatározott lehetőségeik optimumát érjék el.

- A tehetségek gondozása mellett feladatának tekinti a lassan haladó, hátrányos helyzetű, a tanulási, beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdő tanulók segítését, felzárkóztatását.

- Felvállalja testi, érzékszervi, ép intellektusú sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását.

- Valamennyi tanulóját felkészíti tanulmányai folytatására, a differenciált középfokú beiskolázásra, megadva hozzá a szükséges ismereteket és megfelelő erkölcsi alapokat.

- Kiemelt feladatának tekinti a szemléletformálásra legfogékonyabb általános iskolai korú gyermekek környezeti nevelését azzal, hogy az eleve adott környezet értékeinek feltárására, értő megismertetésére vállalkozik, segíti a környezet megszerettetését, felelősségvállaló, értékteremtő magatartás igényének kialakítását, a cselekvő lokálpatriotizmus megalapozását.

- Olyan multimédiás, informatikai ismereteket nyújt, amelyek segítségével a gyermekek azt a tanulás folyamatában alkalmazni tudják.

Az iskola korszerű, tudatos nevelő-oktató munkájában fontos elem, hogy a kitűzött célok mellé sikerkritériumokat rendel. A célok teljesítését rendszeres időközönként a nevelőtestület által megfogalmazott sikerkritériumokkal mérjük.

3.2. Az iskolai tanulmányok első négy évfolyamán szilárd alapismeretek kialakítása a cél.

A bevezető és kezdő szakasz alapozó jellegű. Elsődleges feladata azoknak a képességeknek a kialakítása, amelyek döntőek a további ismeretek szerzése céljából.

A bevezető és a kezdőszakasz alapozó feladatát akkor teljesíti eredményesen, ha az 5. osztály tanulói 60%-ban megőrzik a 4. osztályos tanulmányi eredményüket, illetve a nyolcosztályos gimnáziumba jelentkező gyermekek 50%-át felveszik.

A célok elérését a nevelőtestület a félévi és az év végi értekezleteken a tanulmányi eredmények összehasonlításával, valamint a felvételi eredmények alapján méri.

A magyar nyelv és irodalom tanítás célja, hogy a 4. osztály végére értő olvasási készséggel, jó olvasástechnikával, helyes, áttekinthető írásképpel és fogalmazási képességekkel rendelkezzenek a tanulók.

A kitűzött cél akkor sikeres, ha:
- A családban és az óvodában elsajátított nyelvi tudást tovább fejlesztjük, a tanulók befogadó és kifejező képességének gondozásával.
- A tanulók 80%-a képes az alsó tagozatos munkaközösség által összeállított, megfelelő tartalmú és formájú szépirodalmi és ismeretterjesztő szöveget olvasni, megérteni és elemezni, továbbá 70%-a egy oldal terjedelemben a műfaji sajátosságoknak megfelelő fogalmazást írni.

Célunk az anyanyelvi ismeretek rendszerezése és a nyelvhasználatra vonatkozó alapismeretek elsajátíttatása.

A munkánk sikeres, ha:
- Tanulóink 85%-a képes a nyelvhasználatra vonatkozó alapismereteket valamennyi nyelvi szinten szóban és írásban alkalmazni.
- A tanulók képesek az alsó tagozatos munkaközösség által összeállított szóanyagra épülő helyesírási szöveget egy oldal terjedelemben 70%-os teljesítménnyel leírni.

Célunk az esztétikus, lendületes írás kialakítása, melyet a tanulók eszközként képesek alkalmazni a tanulásban.

Akkor mondhatjuk magunkat sikeresnek, ha betűtévesztés, betűkihagyás és betűcsere nélkül, esztétikus külalakkal képes írni tanulók 80%-a.

A kitűzött célok teljesítésének vizsgálatát az iskola vezetősége a 4. osztály végén mérésekkel végzi

Célunk a könyvtárhasználat, az olvasási kedv fejlesztése.

Akkor vagyunk sikeresek, ha
- A tanulók 85%-a ismeri a könyvtári kölcsönzés módját.
- A 2 - 4. osztályosok az érdeklődésüknek megfelelően rendszeresen olvasnak.

A cél megvalósulását a községi könyvtáros éves beszámolója alapján; a rendszeres olvasást az osztályban tanítók és a napközis nevelők tapasztalatai alapján a vezetőség értékeli.

Célunk az életkornak megfelelő logikus gondolkodás és számolási készség kialakítása.

Akkor vagyunk sikeresek, ha tanulóink a képességeiknek megfelelően teljesítenek a tanórákon, és legalább 75%-os teljesítményt nyújtanak az évközi témazáró, valamint a negyedik év végi felmérő dolgozatok írásánál.

A kitűzött cél megvalósulását az iskola vezetősége a 4. osztály végén mérésekkel végzi.

Célunk, hogy a gyermekek közvetlen tapasztalatszerzéssel jussanak ismeretekhez az őket körülvevő társadalmi és természeti környezetről.

Munkánk akkor sikeres, ha:
- A gyermekek szívesen vesznek részt a lakókörnyezet, az iskola, a falu természeti és épített környezetének megismerésben, és ezekről életkoruknak megfelelő ismeretekkel rendelkeznek.
- A gyerekek tevékeny részt vállalnak lakóhelyük szépítésében.
- Igényükké válik a közvetlen környezetük természeti és kulturális értékeinek megóvása, gazdagítása.

A cél megvalósulását a környezetismeret és természetismeret tantárgyak eredményei, a nevelőtestület benyomásai, tapasztalatai, valamint a faluszépítő munkában való részvétel, annak eredményessége alapján a tanévzáró értekezleten nevelőtestület értékeli.

Célunk, hogy tanulóink életkoruknak megfelelő szinten ismerjék és használják a vizuális nyelvet. Legyenek olyan szemlélet birtokában, amely segíti őket a tárgyi környezet megértésében és célszerű használatában.

Akkor vagyunk sikeresek, ha az alkotás örömforrás a gyerekek számára.

Célunk megvalósulását az osztályokban tanítók tapasztalatai alapján, a tanulói munkák érékelésével és kiállításával, különböző szintű pályázatok eredményei alapján mérjük fel.

Célunk, hogy az alsó tagozatos gyermekek szeressenek és tudjanak énekelni, szívesen hallgassanak zenét.

A kitűzött célnak akkor felelünk meg, ha:
- A tanulók mozgáskoordinációja, ritmusérzéke folyamatosan fejlődik.
- A gyerekek zöme szívesen énekel, és részt vesz az énekkar munkájában.
- A tanulók érdeklődést mutatnak a zeneiskolai hangversenyek iránt.

A cél megvalósulásáról a nevelőtestület és a szülők közössége az iskolai és községi ünnepségeken, zeneiskolai hangversenyeken tájékozódik.

Célunk a gyermekek természetes mozgásigényének kielégítése, az erőnlét, az edzettség fokozása a testi és lelki egészség megőrzése érdekében. Célunk továbbá, hogy a gyerekek tanuljanak meg úszni, korcsolyázni.

E területen akkor vagyunk sikeresek, ha:
- A negyedik évfolyam végére a gyerekek fizikai állóképessége jelentősen javul, és a tanulók többsége rendszeresen részt vesz az iskolai vagy más, iskolán kívüli sporttevékenységben.
- A második évfolyam végére a tanulók 90%-a legyőzi félelmét a víztől és biztonságosan képes mozogni benne.
- Az úszástanfolyam végére a tanulók többsége elsajátítja egy úszásnem alapjait.
- A korcsolya-tanfolyam végére a tanulók 90%-a biztonsággal mozogjon a jégen.

Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók testi épségét megóvjuk, és képessé tegyük őket arra, hogy önmagukra és társaikra vigyázzanak.

Sikeresek vagyunk akkor, ha a gyerekek döntő többsége kerüli a durvaságot.

3.3. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban

segítjük tanulóinkat az önálló ismeretszerzési technikák megismerésében, az egyes szaktárgyak tanulásához szükséges tanulási módszerek elsajátításában.

Felkészítjük őket a továbbtanulásra, a képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelő középfokú iskolában való sikeres helytállásra.

Ennek érdekében az alábbi célokat fogalmazzuk meg:

Tovább erősítjük tanulóink alapkészségeit, folyamatos önképzésre ösztönözzük őket, megismertetjük az információszerzés és feldolgozás módjaival, az információhordozó eszközök használatával.

Akkor vagyunk sikeresek, ha:
- a tanulók 80%-a értelmesen, kifejezően beszél, életkorának megfelelő ismeretlen szöveget hibátlanul olvas, írásbeli munkája igényes, tetszetős.
- A tanulók képességeiknek megfelelő szinten logikusan gondolkodnak, ötletes, eredeti, ésszerű megoldásokra törekednek.
- Az összes tanuló a mindennapos gyakorlatban a szakmai és természettudományi tantárgyakhoz szükséges alapvető matematikai ismeretek birtokában van.
- A tanulók többsége a tanórai tevékenység mellett önállóan képes ismeretszerzésre. (Lexikonok, kézikönyvek, szótárak, Internet és egyéb multimédia felhasználásával.)
- Általános iskolai tanulmányainak befejezésére minden tanuló képes a számítógép alapvető kezelői használatára.

A célok megvalósulásáról az iskola nevelőtestülete a szaktanárok tapasztalatai alapján folyamatosan tájékozódik.

Törekszünk a verbális kommunikáció (a mondanivaló szabatos megfogalmazása, meggyőző előadása, az érvelés, a vélemények kulturált ütköztetése) életkornak megfelelő alakítására. Ennek fő területei az osztályfőnöki órák, ahol az osztályfőnökök a tudatos témaválasztással, viták kezdeményezésével és azok szakszerű levezetésével fejleszti a tanulók kommunikációs készségét, és egyben gyakoroltatja a konfliktushelyzetek okozta stressz feldolgozását és az agresszió mentes konfliktuskezelés technikáit.

Akkor vagyunk sikeresek, ha a tanulók többsége mondanivalóját szabatosan fogalmazza meg, aktívan vesz részt különféle helyzetekben, együttműködik a beszédpartnerrel, meggyőzően érvel és véleménykülönbség esetén a vitában is kulturáltan vesz részt, képes saját álláspontjának korrigálására.

A cél megvalósulását a tanulók szóbeli és írásbeli megnyilatkozása, véleményalkotása alapján a szaktanár folyamatosan értékeli, illetve az iskolavezetés óralátogatásai során ellenőrzi.

Fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink megismerjék az európai egység erősödésének jelentősségét, a jelen társadalmi gyakorlatát, a demokratikus közéletben való szereplés fontosságát, a véleményalkotás tudatos gyakorlását.

Legyenek érdeklődőek és nyitottak:

- az emberiség közös problémáira,
- az európai kultúra, életmód, szokások és hagyományok iránt,
- más népek és népcsoportok eredményeinek és értékeinek megismerésére, megbecsülésére, s ezáltal mélyítsék el nemzettudatukat és hazaszeretetüket.

Akkor vagyunk sikeresek, ha:
- A tanulók életkoruknak megfelelően tájékozottak a társadalmi és politikai eseményekről.
- A tanulók többsége - magyarságukat vállalva - tiszteletben tartja a környezetében élő, más népcsoportból vagy eltérő kulturális környezetből származó gyerekek és felnőttek kultúráját, szokásait, vallását és hagyományait, törekszik azok megismerésére.

A cél megvalósulását az osztályfőnökök és szaktanárok napi tapasztalatai alapján a nevelőtestület folyamatosan értékeli.

Célunk, hogy tanulóink a társadalomba beilleszkedni képes, a demokrácia szabályait megtapasztalva megtanuló iskola-, majd később állampolgárrá váljanak.

Akkor vagyunk sikeresek, ha:
- Minden tanuló tájékozott abban, hogy iskolai ügyeinek intézésében kihez fordulhat segítségért.
- Minden érintett tanuló rendelkezik az iskolai közügyekben való részvételhez szükséges információkkal.

A cél megvalósulásáról a diákönkormányzat bevonásával a nevelőtestület évente tájékozódik.

Célunk, hogy a tanuló anyanyelvén kívül más nyelven is kifejezhesse magát, hétköznapi helyzetekben használni tudjon egy idegen nyelvet.

A célt akkor tartjuk elértnek, ha általános iskolai tanulmányainak végére:
- A tanulók 75%-a tud önmagáról idegen nyelvű leírást készíteni, alapvető információt kérni és adni.
- Kialakultak az alapvető kommunikációs képességei.
- 80%-uk képes különböző áruk, prospektusok idegen nyelvű leírását használni, utasításait szótárral megérteni.

A cél megvalósulását a szaktanárok tapasztalatai alapján folyamatosan, a tanulók eredményei és a szülők visszajelzései alapján a nevelőtestület értékeli.

Elősegítjük, hogy gyermekeink érdeklődő, nyitott, kreatív gondolkodású személyekké váljanak.

Akkor vagyunk sikeresek, ha:
- A tanulóink többsége a tananyaghoz kapcsolódó gyűjtőmunkát végez, és az így szerzett ismereteit a gyakorlatban is alkalmazni tudja.
- Tanulóink egyre nagyobb számban vesznek részt különböző szintű tanulmányi versenyeken, és képességeikhez mért eredményeket érnek el.

A cél teljesülését a szaktanárok által - a mindennapi munka során - folytatott értékelés alapján, a tanévet értékelő tantestületi értekezleten vizsgáljuk.

Célunk, hogy a természettudományok alapjait elsajátítva a tanulók megértsék: a természet egységes egész, és az ember harmonikus kapcsolatban kell, hogy éljen környezetével. Az alapvető természettudományos ismeretek járuljanak hozzá a tudatos, aktív természet- és környezetvédelemhez.

Akkor tartjuk célunkat megvalósultnak, ha:
- A tanulók többsége elsajátítja a természettudományos ismeretek alapjait.
- A gyerekek többsége megérti a természetben lejátszódó kölcsönhatásokat.
- Ha a tanulók többsége - életkoruknak megfelelő szinteken - tevékenyen részt vesz a természet- és környezetvédelemben.

A cél teljesülését a szaktanárok által - a mindennapi munka során - folytatott értékelése alapján, a tanévet értékelő tantestületi értekezleten vizsgáljuk.

Alakuljon ki a tanulóinkban az egészséges életmód igénye és képessége.

Akkor tartjuk magunkat sikeresnek, ha:
- A tanulók mind az otthoni, mind az iskolai környezetben rendelkeznek a helyes egészségügyi szokásokkal, beleértve a személyi higiéniát, a környezet iránti igényességet, s a helyes életmódot.
- A testnevelés és táncórák révén javul mozgáskoordinációjuk, mozgáskultúrájuk és ritmusérzékük.
- Betartják a játék- és magatartási szabályokat, veszélyhelyzetben helyesen tudnak dönteni.

A cél teljesülését a szaktanárok - a mindennapi munka során - folytatott értékelése alapján, a tanévet értékelő tantestületi értekezleten vizsgáljuk.

3.4. Az iskolában működő napközis csoportok részére fontosnak feladatnak tartjuk, hogy:

- Gyermekközpontú, otthont pótló, derűs, nyugodt és szeretetteljes légkört biztosítsunk.
Akkor tartjuk sikeresnek, ha a gyerekek jól érzik magukat a napköziben.

- A délelőtti tanítás során elsajátított szóbeli tananyag megértési szintjének felmérésével egyénre szabott rögzítési módokat alkalmazunk.
Sikeresek vagyunk, ha a gyermekek többsége a délelőtt tanult ismereteket rögzíti, és alkalmazni tudja a gyakorlatban.

- Megismertessük a tanulókat a különböző tanulási technikákkal, melyek segítségével képesek az önálló ismeretszerzésre.
Akkor vagyunk sikeresek, ha a gyerekek döntő többsége segítséggel alkalmazza - egyéniségére szabva - a technikákat.

- Olyan feladattudatot alakítsunk ki, mely helyes időtervezéssel optimális munkavégzést eredményez.
Akkor vagyunk sikeresek, ha a gyerekek kötelességüknek érzik a tanulást.

- A házi feladatokat minden tanuló a megértés szintjén elsajátítsa, és az írásbeli feladatokat a tanulás végére maradéktalanul elkészítse.
A tevékenység akkor sikeres, ha a gyermekek írásbeli munkája a napköziben készül el, és a tanulók nagy része a szóbeli tananyagot képességeinek megfelelően a lehetőségekhez mérten megtanulja.

- Alakuljon ki konstruktív és jó kapcsolat a szülőkkel és az osztályfőnökökkel.
Munkánk akkor sikeres, ha ez a kapcsolat a gyermekek érdekeit, értelmi és érzelmi fejlődését szolgálja.

- Megismerjék, és alkalmazni tudják az alapvető illemszabályokat.
Sikeresek vagyunk, ha a gyerekek betartják a házirendet.

- Egészséges életmódot alakítsunk ki, az alapvető tisztálkodási és étkezési szokásokat betartsák.
Akkor vagyunk sikeresek, ha igényükké válik az ápolt, gondozott külső megjelenés, a tisztaság és a kulturált viselkedés.

A cél teljesülését a napközis nevelők - a mindennapi munka során - folytatott értékelése alapján, a tanévet értékelő tantestületi értekezleten vizsgáljuk.

3.5. A nevelő - oktató munka sikerességének mérése

Nevelő - oktató munkánk sikerességét folyamatos mérésekkel és azok elemzésével tudjuk értékelni. Ennek érdekében a következő területeken végzünk méréseket:

A mérés témája:

Érintettek köre:

A mérés időpontja:

A mérés módszere:

A mérést végzi:

A tanulók szövegértése

2. 4. osztályok

tanév vége

feladatlap

alsós mk.

Nyelvtani ismeretek

2. 4. osztályok

tanév vége

feladatlap

alsós mk.

Matematikai ismeretek

2. 4. osztályok

tanév vége

feladatlap

alsós mk.

Kompetencia vizsgálat

6. osztályok

tanév vége

feladatlap

OM

Tanulói elégedettség

minden tanuló

3 évente

kérdőív

tantestület

Szülői elégedettség

minden szülő

3 évente

kérdőív

iskolavezetés

Pedagógus elégedettség

minden pedagógus

3 évente

kérdőív

iskolavezetés

Nyílt napok

tanulók - pedagógusok

évente

értékelő lap

iskolavezetés

A házirend betartása

tanulók

évente

megfigyelés, adatok elemzése

tantestület

Tanulmányi eredmények

tanulók

félévente

dokumentum-

elemzés átlagszámítás

osztályfőnökök

iskolavezetés

A továbbképzések hatékonysága

pedagógusok

évente

beszámoltatás

iskolavezetés

Továbbtanulás

4. 6. 8. osztályok

évente

adatelemzés

iskolavezetés

Tanulóbalesetek

tanulók

évente

adatelemzés

iskolavezetés

3.6. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak:

1./ Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.

2./ Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

 

Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

1./ Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

 

- Követelés.

- Gyakoroltatás.

- Segítségadás.

- Ellenőrzés.

- Ösztönzés.

- A tanulói közösség

tevékenységének

megszervezése.

- Közös (közelebbi vagy

távolabbi) célok kitűzése,

elfogadtatása.

- Hagyományok kialakítása.

- Követelés.

- Ellenőrzés

- Ösztönzés.

2./ Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

 

- Elbeszélés.

- Tények és jelenségek

bemutatása.

- Műalkotások bemutatása.

- A nevelő személyes

példamutatása.

- A nevelő részvétele a tanulói

közösség tevékenységében.

- A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.

3./ Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

 

- Magyarázat, beszélgetés.

- A tanulók önálló elemző

munkája.

- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról.

- Vita.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén:

- minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)

- rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen,

- ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,

- határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A Zöldliget Általános Iskola nevelési-oktatási tevékenységének középpontjában a személyiségfejlesztés áll.

Ennek érdekében teret adunk a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának. A tanítási-tanulási folyamatban olyan módszereket alkalmazunk, melyek fejlesztik a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaraterejét.

A tanulás, az iskolai élet hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez.

Ennek biztosítéka a nevelőtestület magas szakmai színvonala, a sokoldalú tevékenységrendszer és a diákönkormányzattal való együttműködés.

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

1./ A tanulók erkölcsi nevelése.
Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.

2./ A tanulók értelmi nevelése.
Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

3./ A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.
Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

4./ A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése.
Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

5./ A tanulók akarati nevelése.
Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

6./ A tanulók nemzeti nevelése.
Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

7./ A tanulók állampolgári nevelése.
Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

8./ A tanulók munkára nevelése.
Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A sikeres munkavégzés örömének megtapasztaltatása.

9./ A tanulók egészséges életmódra történő nevelése.
Feladata: A tanulók testi képességeinek, fizikai állóképességének fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

5. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

Ennek érdekében az alábbi célokat és feladatokat fogalmazzuk meg:

- A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

- A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

- A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Vállaljanak aktív szerepet a városszépítő virágosítási mozgalomban, munkájukkal járuljanak hozzá lakóhelyük és az iskola kulturált környezetének kialakításához, és a rongálások megakadályozásával vegyenek részt annak megtartásában.

- A hon és népismeret tantárgy oktatásával elősegítjük, hogy tanulóink harmonikus kapcsolatot alakítsanak ki a természeti és társadalmi környezetükkel. Ismerjék meg a régen élt emberek mindennapi éltét, használati tárgyait, szokásait. Ismerjék meg a település hagyományait.

- A tanulók legyenek nyitottak, megértőek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsüljék meg ezeket.

- Testvériskolai kapcsolat kialakítása a nemzetközi kapcsolatok közvetlen ápolása érdekében.

- A tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok kezelése és megoldása terén. Ennek fő színtere az iskolai diákönkormányzat, az abban végzett aktív munka lehet.

- Az integráltan oktatott fogyatékos tanulókkal átélt napi kapcsolat fejleszti a beteg, sérült embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást.

6. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák

6.1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.

Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartjuk a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.

a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.

b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.

c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

6.2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik:

a) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.

b) Napközi otthon, tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, - amennyiben a szülők igénylik - az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban a Liget iskolarészben 1-4. évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon tanulószoba működik. A Zöld iskolarészben 1-6. évfolyam számára napközit működtetünk. Szorgalmi időszakban a tanítás nélküli munkanapokon összevont napközis csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább tíz gyermek számára igénylik.

c) Diákétkeztetés. Az iskola minden tanulója számára - igény szerint - ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni.

d) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az órákon alkalmazott pedagógiai módszerek, valamint az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.

- Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk.

- A 7. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a matematikából gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában. Felvételi előkészítő tanfolyamot szervezünk a 8. évfolyamosok számára matematikából valamint magyar nyelv és irodalom tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

e) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

f) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

g) Versenyek, vetélkedő, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

h) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számra évente két alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

i) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel - ha az költségekkel is jár - önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

j) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

k) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják.

l) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

7. A tehetség, a képességek kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységek

Iskolánk céljai között hangsúlyos helyet kapott a tehetséges tanulók fejlesztése, kibontakoztatása.
Ennek megvalósítása tanórai és tanórán kívüli keretek között zajlik.
A tanórán a pedagógusok:
- külön feladatok,
- szorgalmi házi feladatok,
- könyvtári gyűjtő- és kutatómunka adásával segítik a képességek fejlesztését.

Első-harmadik évfolyamon választható tárgyként oktatunk idegen nyelvet.

Térítés nélkül biztosítjuk tanulóink számára
- felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokat matematikából 7. osztályban
- a szakkörökön való részvételt
- tanulmányi versenyeken való részvételt és a versenyekre való felkészítést.
- az úszásoktatás feltételeit a 2. osztályban.
- egy évfolyam számára testnevelés óra keretében a korcsolya oktatást.

Az érdeklődő tanulók részére térítés ellenében szervezünk
- felvételi előkészítő tanfolyamokat magyarból és matematikából
- balett oktatást
- modern tánc oktatást
- a fenntartó segítségével gyógyúszást.

Biztosítjuk, hogy az érdeklődő tanulók térítés ellenében részt vegyenek a levelező tanulmányi versenyeken.

Lehetőséget biztosítunk a Hang-Szín-Tér Művészeti Iskola számára, hogy iskolánkban művészeti alapképzést fplytasson.

Intézményünk feladatának tekinti a lassan haladó, a hátrányos helyzetű, viselkedési nehézségekkel, tanulási zavarokkal küzdő (sajátos nevelési igényű), valamint testi és érzékszervi fogyatékkal élő tanulók integrált oktatását.
Ennek érdekében:
- a tanórákon egyénileg és csoportosan is fejlesztjük a tanulókat
- a törvényben meghatározott időkeretet biztosítjuk a felzárkóztatásra
- a sajátos nevelési igényű tanulóink számára gondoskodunk az egyéni fejlesztésről
- a szülői értekezleteken és a szülők kérésére konzultációs lehetőséget biztosítunk a problémákról.

A rászoruló tanulóknak térítésmentesen biztosítjuk az alábbi szolgáltatásokat:
- napközi otthon
- tanulószoba
- logopédiai kezelés
- reggeli ügyelet 1 8-tól
- orvosi szűrővizsgálatok
- étkezés

A Pro Rekreatione alapítványnál évente egy szociálisan hátrányos helyzetű, jó tanulmányi eredményt felmutató gyermek támogatására pályázunk.

Létrehoztuk a Zöldliget Alapítványt, melynek kiemelt feladata az iskolába járó hátrányos helyzetű gyermekek támogatása.

A szülőket rendszeresen tájékoztatjuk a segélyezési és támogatási rendszerekről, segítjük őket az adatlapok kitöltésében és a kérelmek megfogalmazásában.

Rendszeres kapcsolatot tartunk a gárdonyi nevelési tanácsadóval, a gyermekjóléti szolgálattal.

A szülőket pályaválasztási tájékoztatók, fórumok megszervezésével segítjük a felvételi jelentkezési lapok kitöltése előtt.

A Gárdonyi Rendőrkapitánysággal együttműködve évente tartunk drog- és bűnmegelőzési előadásokat.

8. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység

A gyermekvédelem minden gyermekre kiterjedő gondoskodás, pedagógiai, szociális, egészségügyi tennivalók összessége, amelyek a gyermekek érdekvédelmét, nevelését hivatott szolgálni.

Ilyen értelemben általános, minden gyermekre kiterjedő gyermekvédelmi feladatot látunk el azzal, hogy
- tanórai és tanórán kívüli keretek között igyekszünk a gyermekek optimális egyéni fejlesztését biztosítani,
- szabályozzuk az egy napon íratható felmérők és dolgozatok számát, ezzel is igyekszünk elviselhető keretek közé szorítani a tanulók napi terhelését,
- biztosítjuk a tanórák közti szünetekben a szabad levegőn tartózkodás lehetőségét,
- a tanórán kívüli foglalkozásokon (szakkör, sportkör stb.) biztosítjuk a szabadidő tartalmas eltöltését
- minden jelentkező tanulónak biztosítjuk a napköziotthoni, illetve a tanulószobai ellátást,
- a tanulóknak lehetőségük van napi egyszeri étkezésre, a szociálisan rászorulóknak önkormányzati, vagy alapítványi támogatással
- térítés nélkül biztosítjuk az iskolaorvosi és fogászati szűrővizsgálatokat.

A gyermekvédelem szűkebb értelemben a nehéz élethelyzetbe kerülő, vagy különböző fejlődési, nevelési, magatartási problémákkal küzdő gyermekek segítését, gondozását is jelenti.
Iskolánk helyzete ebből a szempontból az országos átlagnál jobb. A településre szerencsés földrajzi helyzete és adottságai révén nem jellemző a tömeges szegénység.
Tanulóink közül alapvető szükségleteik kielégítésében - családja, szűkebb környezete miatt - korlátozott gyermek nincs. Tanulóink bizonyos része nem szociálisan, hanem emocionálisan sérült, vagy hátrányos helyzetű. Ennek okai a szülők nagyfokú elfoglaltsága, a válások, rendezetlen családi körülmények. Sajnos többször előfordul, hogy az okok halmozottan jelentkeznek.
A hátráltató és veszélyeztető tényezők feltárása és ellensúlyozása sokrétű, összehangolt munkát igényel az iskola dolgozóitól.
A teendők sorában fontosnak tartjuk:
- a gyermekek folyamatos megfigyelését; a testi és pszichés tünetekben történő és a fejlődésükben bekövetkezett zavarok jeleit
- a zavarokat kiváltó okok feltárása
- az okfeltárást követő megfelelő intézkedés.

A fenti feladatokból a nevelőtestület minden tagja, mindenekelőtt az osztályfőnökök és a napközis nevelők vállalnak részt.

A gyermekvédelmi felelős feladata az okok feltárásán túl a lehetséges megoldások felkutatása és előmozdítása. A munka valamennyi fázisában szorosan együttműködik az osztályfőnökökkel és az iskolavezetéssel.
Kapcsolatot tart a Területi Gyermekjóléti Szolgálattal, az önkormányzat gyámügyi munkatársával. Feladata továbbá olyan szervezetek (alapítványok, egyesületek) felkutatása, melyek segítséget nyújthatnak a problémák megoldásában.

9. A szülők, tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái

1./ A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:
- az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,
- a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,
- az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

2./ A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.

3./ A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.

4./ A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:
- az iskola igazgatója legalább egyszer a Szülői Szervezet választmányi ülésén, vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,
- az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

5./ A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:

a) Szülői értekezlet.

Feladata:
- a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,
- a szülők tájékoztatása:
   - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,
   - az országos és a helyi közoktatáspolitika alakulásáról, változásairól,
   - a helyi tanterv követelményeiről,
   - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,
   - saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,
   - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,
   - az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,
   - a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

b) Fogadó óra.

Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)

c) Nyílt tanítási nap.

Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

d) Írásbeli tájékoztató.

Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

6./ A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.

7./ Az iskolában egy Szülői Szervezet működik. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával vagy a nevelőtestületével.

8./ A Szülői Szervezettel az iskola igazgatója tart fenn kapcsolatot a Szervezeti és Működési Szabályzatokban rögzítettek szerint.

9./ A Szülői Szervezet a Közoktatási törvényben meghatározott jogokkal élhet.

10. Iskolai egészségnevelési program

1./ Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:
- a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;
- tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;
- a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében - foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel
   - a táplálkozás,
   - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás,
   -a családi és kortárskapcsolatok,
   - a környezet védelme,
   - az aktív életmód, a sport,
   - a személyes higiénia,
   - a szexuális fejlődés területén.

2./ A mentális egészség védelme: az önértékelési problémák a személyiség torzulásához, lelki betegségekhez, azokon keresztül pedig szervi megbetegedéseket vezethetnek. Feladatunk a tanulókban a reális önértékelés képességének kialakítása a szenvedélybetegségek kialakulásának megakadályozása érdekében.

3./ A serdülőkorban gyakori lelki labilitás, a kortárscsoportok és a média értékrendjéhez való megfelelési kényszer is lehet kiváltója egészségtelen életvezetési szokások kialakulásának. Az osztályfőnöki és egészségtan órák keretében segítjük tanulóinkat abban, hogy testi adottságaikat képesek legyenek elfogadni, vagy azok változtatásához megmutatjuk az egészséget nem károsító lehetőségeket.

4./ Meg kell ismertetnünk tanulóinkkal az iskolai és a mindennapi életben keletkező stressz, valamint a siker és kudarc megélésének és feldolgozásának módjait.

5./ Tudatosítani kívánjuk tanulóinkban, hogy a mindennapi életben konfliktusok keletkeznek, bemutatjuk azok felvállalásának és kezelésének technikáit.

6./ Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

7./ Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

8./ Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:
- A mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák; játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; az iskolai sportkör foglalkozásai; tömegsport foglalkozások; úszásoktatás; korcsolyaoktatás;
- A bevezető és a kezdő szakaszban a környezetismeret, 6. osztályban az egészségnevelés tantárgyak, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órákon feldolgozott ismeretek;
- Drogprevenciós előadások szervezése a felsőbb évfolyamokon;
- Napközis foglalkozások keretében játékos sportfoglalkozások, vetélkedők, programok az egészséges táplálkozás, az egészség megőrzése, a káros szenvedélyek kialakulásának megakadályozása érdekében;
- A Diákönkormányzat rendezvényei keretében egészségvédelmi- és sportnap szervezése;
- A tanulók helyes táplálkozási szokásainak kialakítása érdekében bekapcsolódás az iskolatej programba.
- A hagyományos "Tisztaság hete" program lebonyolítása, mely a tanulók személyi és környezeti higiénéjének fejlesztését szolgálja;
- Az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele:
- évente egy alkalommal hatodik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában;
- a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez.

11. Iskolai környezeti nevelési program

1./ Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai:
- a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;
- tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;
- a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében - foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:
   - a környezet fogalmával,
   - a földi rendszer egységével,
   - a környezetszennyezés formáival és hatásaival,
   - a környezetvédelem lehetőségeivel,
   - lakóhelyünk természeti értékeivel,
   - lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival.

2./ A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve - a lehetőségekhez mérten - minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

3./ A környezeti nevelés fő feladata megértetni a tanulókkal, hogy a Föld globális környezeti problémáinak megoldása a helyi szintű és a személyes tevékenységekkel kezdődik, melyekből mindenkinek ki kell vennie a részét.

4./ Törekedni kell arra, hogy a tanulók a saját, otthoni környezetükben is vállaljanak tudat- és szokásformáló feladatokat a család életvezetésében.

5./ A családi háztartáson, mint legkisebb gazdasági egységen keresztül szemléltetni a környezetvédelem területeit és feladatait:
- környezettudatos építészeti megoldások
- az energia termelése és takarékos felhasználása
- korszerű, takarékos fűtési módok
- a lakóházak szigetelése
- gazdálkodás a vízzel
- a csatornahálózat fontossága
- a szennyvíz tisztítása
- a háztartásban keletkező hulladék hasznosítása, elhelyezése
- szelektív hulladékgyűjtés
- veszélyes hulladékok kezelése
- vegyszerek használata a háztartásban és a kertekben
- a talaj megóvása

6./ Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:
- Alsó tagozatban a környezetismeret, felső tagozatban a természetismeret, kémia, fizika, biológia és földrajz tantárgyak, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órákon feldolgozott ismeretek;
- a környezeti nevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások:
   - osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére;
   - minden évben a "Víz világnapja" alkalmából történő megemlékezés a környezetvédelemmel kapcsolatos játékos vetélkedővel;
   - minden tanévben részvétel a települést szépítő virágosítási mozgalomban;
   - foglalkozások látogatása a Fővárosi Állat- és Növénykertben, vagy más állatkertekben, valamint a budapesti Mezőgazdasági Múzeumban;
   - a településünkhöz közeli pákozdi arborétum rendszeres látogatása, részvétel környezetvédelmi előadásokon;
   - bekapcsolódás a szelektív hulladékgyűjtésbe
   - az iskolai tábor színhelyének megfigyelése, feldolgozása környezetvédelmi szempontok szerint.

12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

1./ A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.

2./ A tananyag feldolgozását segítő szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az osztálytermekben, szertárakban és a tanári szobákban az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, videomagnó, kazettás magnetofon, CD lejátszó.

3./ A tanórai oktató és nevelőmunkát segítő taneszközök (különféle tárgyak, eszközök és információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök) a "Funkcionális taneszközjegyzék" alapján tantárgyanként a Helyi tanterv 9. fejezetében vannak tételesen felsorolva.

kitolto 210px

Copyright © 2014. Zöldliget Általános Iskola