englishmozanaplotamoptehetsegpontedzesekhatartalanultaborokado

MIP

Intézményi Minőségirányítási Program


Tartalom

Törvényi háttér
1. Az intézmény bemutatása
1.1 Az intézmény rövid története
1.2 Az intézmény adatai
1.3. Az intézmény szervezeti struktúrája, irányítási rendje
1.3.1. Az intézmény szervezeti egységei
1.3.2.Az intézmény irányítása
2. Az intézmény tárgyi és személyi feltételei
2.1. Tárgyi feltételek
2.2. Személyi feltételek
2.3. A pedagógiai program kiemelt alapelvei és céljai
3. Minőségpolitika
3.1. Velence Város minőségpolitikája
3.1.2. Önkormányzati minőségcélok
3.1.3. Az önkormányzati minőségcélok megvalósulását segítő feladatok
3.1.4. Részcélok, és a fenntartói minőségpolitikából az iskolára vonatkozó feladatok
3.2. A Zöldliget Általános Iskola minőségfilozófiája
3.3. Minőségpolitikai nyilatkozat
3.4. Intézményi minőségcélok
4. A vezetés szerepe a minőségirányítási rendszerben
4.1. Jogszerű működés
4.1.1. Jogi szabályozók hozzáférhetősége, megismerése, betartása
4.1.2. A hozzáférhetőség biztosítása
4.1.3. A megismerés biztosítása
4.1.4. A külső és belső jogi szabályozók betartásának biztosítása
4.2. Tervezés
4.2.1. Célok megfogalmazása
4.2.2. Feladatok kijelölése
4.2.3. Erőforrások biztosítása
4.2.3.1. Emberi erőforrások
4.3. Stratégiai tervezés
4.4. Operatív tervezés
5. Vezetői ellenőrzés, és értékelés
5.1. A vezetői ellenőrzés
5.1.2. Vezetői ellenőrzés területei
5.1.3. A vezetői ellenőrzés szintjei
5.1.4. A vezetői ellenőrzés formái
5.1.5. A vezetői ellenőrzés dokumentálása
5. 2. A vezetői étékelés
5.2.1. Az intézményi év végi értékelés szempontrendszere
6. A minőségirányítási rendszer feltételeinek biztosítása
6.1. A minőségfejlesztő csoport működése
7. A partnerközpontú működés
7.1. Kommunikáció a partnerekkel
7.2. Partneri igény és elégedettségmérés
8. Humán erőforrás fejlesztése
8.1. A munkatársak továbbképzése
8.1.1. A munkatársak bevonása a programba
9. Pedagógiai tevékenység
9.1. Helyi programkínálat tervezése, értékelése
9.2. Az oktatási-nevelési tevékenység közös követelményeinek érvényesítése
9.3. A pedagógusok együttműködése
10. Az intézmény mérési és értékelési rendszere
10.1. A pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése és értékelése
10.1.1. A munkatársak tevékenységének mérése, értékelése
10.1.2. A tanulók mérése, értékelése
10.1.3. A vezetői tevékenység hatékonyságának mérése, értékelése
10.2. Intézményi önértékelés
10.2.1. Az intézmény működésének javítása, fejlesztése
10.3. Folyamatok azonosítása, szabályozása
10.4. Dokumentumok kezelésének rendje
11. Záradék
Mellékletek

Törvényi háttér

Az intézményi minőségirányítási program elkészítését az 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról 40. §-a írja elő: "(10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját." A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet.
A minőségirányítási program az intézmény stratégiai dokumentuma

1. Az intézmény bemutatása

1.1 Az intézmény rövid története

A rendszerváltás előtt Velence Nagyközséghez tartoztak Kápolnásnyék, Sukoró, Pettend és Nadap községek is. 1979-ben a közös tanács egy korszerű, 24 tantermes, osztható tornatermes, uszodás általános iskolát építtetett a közoktatási feladatok ellátására. A tanulók az 1-2. osztályt a településükön a régi kisiskolákban végezték el, majd a felsőbb évfolyamokat a központi "nagy" iskolában. Ez a rendszer kiválóan alkalmazkodott a helyi viszonyokhoz, a szülők elvárásaihoz és a gyermekek életkori sajátosságaihoz, és akkor egy olyan modellt valósított meg az oktatásban, melynek elérése napjainkban többféle szempontból kívánatos lenne.

A különböző fejlesztéseknek köszönhetően ez a központi iskola a nyolcvanas évek végére a mostani mércével tekintve is egy igen jól felszerelt intézménynek számított a szaktantermekkel, könyvtárral, informatika teremmel, kiépített zárt láncú videó rendszerrel, a technika tantárgy oktatásához műhellyel, varrógépekkel és tankonyhával. A pénzeszközök koncentrációja lehetővé tette, hogy az eszközfejlesztés a leghatékonyabban szolgálja az oktatás céljait.

A rendszerváltás után a települések "szétváltak", önállóak lettek, és mivel az iskola helyrajzilag Kápolnásnyék területén áll, törvényesen Kápolnásnyék tulajdonába került. Ekkor megállapodás született Velence és Kápolnásnyék között az iskola közös fenntartásról. Azonban a két képviselőtestület oktatáspolitikai céljai nem voltak azonosak, így az eltérő érdekek miatt nem voltak képesek közösen fenntartani és működtetni az iskolát. Ezért Velence Város Önkormányzata 1993-ban önálló iskolát alapított, melynek az első tanévben 3 évfolyama és 5 osztálya volt. A tanítás három helyszínen, kettő kéttantermes kisiskolában és egy szükségtanteremben kezdődött el a szó legszorosabb értelmében egy szál krétával és a tanárok áldozatos munkájával. Az oktatáshoz szükséges felszerelések, eszközök és szemléltető eszközök a kápolnásnyéki iskola tulajdonában maradtak, a velencei iskolának és az Önkormányzatnak a semmiből kellett az oktatás feltételeit megteremtenie.

Közben az egyik kisiskola épületét visszakapta a református egyház, ezért azt ki kellett váltani egy másikkal. Az új iskolaépület tervezésekor és a kivitelezési munkák megkezdésekor még nem történt meg az elválás a kápolnásnyéki iskolától, ezért ez az épület csak alsó tagozatra, négy osztály számára épült. A folyamatosan növekedő gyermeklétszám miatt az Önkormányzatnak gondoskodnia kellett valami megoldásról, ezért egy közalapítványtól bérbe vette a volt KISZ-iskolát. Ez az épület azonban nem alkalmas a tanulók együttes elhelyezésére, ezért az iskola a mai napig két, egymástól 4 kilométeres távolságban lévő épületben működik 17 osztállyal, 365 tanulóval. Az egyik iskolarészben 1-6. osztályig, a másikban 1-8. osztályig. (A 7-8. osztályosok már egy épületben vannak.)

Az eddigiekből is kitűnik, hogy az Önkormányzat mindent megtett azért, hogy az iskolát működtesse, de olyan hátrányokat és hiányokat kell leküzdenünk, melyeket részben önhibánkon kívül szereztünk. A jelenlegi állapot, miszerint két épületben vagyunk kénytelenek feladatainkat ellátni, kedvezőtlen abból a szempontból is, hogy bizonyos eszközöket duplán kell beszereznünk, ami jelentősen megnöveli a költségeinket.

Az Önkormányzat elkészített egy fejlesztési tervet, melyben célul tűzte ki, hogy olyan megoldást keres az iskola működtetésére, ami minden tekintetben megfelel a mai kor és a jövő elvárásainak is. Ennek érdekében megvásárolta a közalapítványtól a bérelt ingatlant, így lehetőség nyílik az épület átalakítására, szaktantermek kialakítására, további tantermek építésére és legalább a felső tagozat egy épületben való oktatására. A fejlesztéssel elérhetjük azt is, hogy a rendelkezésre álló forrásokat gazdaságosabban tudjuk felhasználni, hiszen nem kell majd bizonyos eszközökből duplán vásárolnunk.

Intézményünknek az évek folyamán sikerült olyan arculatot kialakítania, amely vonzóvá tesz bennünket más településen élők számára is. Nadapról, Sukoróról, Kápolnásnyékről, Agárdról, Baracskáról közel 70 tanuló jár iskolánkba.

Szakmai tudásunk és elkötelezettségünk igazi mércéje az, hogy nem fordulunk el a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekektől, hanem a szó legnemesebb értelmében kihívásként értékeljük fejlesztésüket. A kezdetektől felvállaljuk sajátos nevelési igényű és testi, érzékszervi fogyatékkal élő tanulók oktatását is.

1.2 Az intézmény adatai

Intézmény neve: Zöldliget Általános Iskola
Székhelye: Velence, Bethlen G. u. 14.
Telephelyei: Velence, Bethlen G. u. 14.
  Velence, Kis u. 1.
Alapításának éve: 1993.
Alapító: Velence Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete
Működési területe: Velence
Fenntartója és felügyeleti szerve: Velence Város Önkormányzata Képviselő-testülete
Az intézmény jogállása: Jogi személy
Gazdálkodási jogköre: Részben önállóan gazdálkodó intézmény.
A költségvetés elkészítésénél az iskola igazgatója javaslattételi joggal, az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott éves előirányzat felhasználása tekintetében pedig teljes jogkörrel rendelkezik.
A rendszeres pénzbeli ellátmány felhasználása tekintetében utalványozási joga van.
A feladatellátást szolgáló vagyon és a vagyon feletti rendelkezési jog: A fenntartó önkormányzat tulajdonában vannak az oktatáshoz szükséges ingatlanok, az intézmény vagyoni leltárában szereplő ingóságok az intézmény használatában.
Szakmai irányítás: Az iskola szakmai irányítása a dolgozók kinevezése, felmentése, azok bérbesorolása - a mindenkor érvényben lévő közalkalmazotti bértábla szerint - az iskola igazgatójának teljes jogkörébe tartozik.
A képviselő-testület által jóváhagyott költségvetés keretösszegén belül önálló bérgazdálkodói joggal rendelkezik.
Az iskolaigazgató kinevezése: Az iskola igazgatóját pályázat útján- 5 éves időtartamra az önkormányzat képviselő-testülete nevezi ki.
Az intézmény alaptevékenysége: Iskolás korúak általános iskolai és ép értelmű, egyéb okból sajátos nevelési igényű tanulók oktatása az érvényes közoktatási törvény szerint.
Az intézmény szakágazati besorolása: 80120 Iskolai oktatás
Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok: 80121-4 Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás
80122-5 Fogyatékos, hátrányos, különleges helyzetű tanulók nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás.
80131-3 Alapfokú művészetoktatás
80511-3 Napközi otthonos és tanulószobai ellátás
55137-1 Gyermek tanuló felügyelet, készenlét
55232-3 Iskolai intézményi étkeztetés
75176-8 Intézményi vagyon működtetése.
Intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: 470 fő
zeneművészeti oktatásra: 65 fő
Évfolyamok száma: 1 - 8. évfolyam
Művészeti ág: zeneművészeti
Tanszakok: zongora, fafúvós, rézfúvós, szolfézs előkészítő
Vállalkozó tevékenység: Vállalkozói tevékenységet nem folytathat.

1.3. Az intézmény szervezeti struktúrája, irányítási rendje

1.3.1. Az intézmény szervezeti egységei

- alsó tagozat
- felső tagozat
- napközi otthon
- zeneiskola
- gazdasági, kisegítő egység

1.3.2. Az intézmény irányítása

I G A Z G A T Ó

Felsős igazgató helyettes

Alsós igazgató helyettes

Humán és reál munkaközösség-vezeők

Alsós mk-vezető.

Zeneiskolai mk.-vezető

Felső tagozatos pedagógusok

tanulószoba

Alsó tagozatos pedagógusok
napközi

Zenepedagógusok

Liget iskolarész operatív feladatai

Zöld iskolarész operatív feladatai

ISKOLATITKÁR

TECNIKAI DOLGOZÓK


2. Az intézmény tárgyi és személyi feltételei

2.1. Tárgyi feltételek

Iskolánk - a jelenlegi működési formájában - a rendszerváltás után, a települések önállóvá válásának következményeként 1993-ban kezdte meg tevékenységét.
A külső és belső megjelenésében is igen tetszetős Bethlen Gábor utcai épület 1994-ben épült fel. Az épület tervezésének és átadásának ideje közötti időszak olyan változásokat hozott a falu életében, melyeknek köszönhetően az új iskolaépület mind méretében, mind funkciójában nem tette lehetővé az önkormányzat feladat-ellátási kötelezettségét, ezért szükségessé vált a település másik részében újabb iskolaépületet keresni. A Liget iskolarész épületét az önkormányzat egy alapítványtól bérelte, majd megvásárolta. Ez az épület olyan rossz műszaki állapotban volt, hogy felújítása és bővítése hosszú éveket és milliókat vesz igénybe.
Iskolánkban jelenleg 17 tanulócsoportot tudunk elhelyezni. A tanulók évfolyamonkénti és településrészenkénti létszámának egyenetlen elosztása miatt vannak túlzsúfolt és kevésbé kihasznált tantermeink. Nem elégendő a kisebb tantermek száma, melyek a csoportbontásokat teszik lehetővé. A Liget iskolarészben a számítástechnika terem kialakítása a legközelebbi elérendő cél.
Nincsenek szaktantermek, (kémia, fizika, technika) ezek megépítésére később kerülhet sor.
A két épületben két tornateremmel rendelkezünk. Távlati cél mindkét iskolarészben sportpálya építése.
A tantermek bútorzata a Zöld iskolarészben jónak és korszerűnek mondható, a Liget iskolarészben egyes tantermekben a padok cseréje szükséges. A Liget iskolarész komfortosabbá tétele a közeljövő feladata.

Az iskola felszereltsége a tanítási-tanulási folyamatot elősegítő technikai, információs, audiovizuális és szemléltető eszközökkel kielégítőnek mondható, további eszközbeszerezés a funkcionális taneszközlista alapján készült ütemterv szerint zajlik.

A zeneiskola működéséhez a megfelelő hangszerek rendelkezésre állnak. Terveink között szerepel egy fúvószenekar létrehozása, melyhez a hangszereket folyamatosan vásároljuk.

2.2. Személyi feltételek

A legtöbb tantárgy oktatásához megfelelő végzettségű pedagógusokat alkalmazunk. A teljes ellátottság eléréséhez a továbbképzések rendszerében való részvétellel és tudatos munkaerő-politikával igyekszünk változtatni.
A kerettantervi modulok oktatásához továbbképzéseken kell a megfelelő képesítéseket megszerezni.

A tantestület szakmai felkészültsége jó. A folyamatos továbbképzést, az önképzést a pedagógusok döntő többsége alapvető fontosságúnak tartja.

2.3. A pedagógiai program kiemelt alapelvei, céljai

Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat.

Ennek keretében:
- a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,
- a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,
- a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,
- diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,
- minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,
- az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:
   - tanuló és tanuló,
   - tanuló és nevelő,
   - szülő és nevelő,
   - nevelő és nevelő között.

Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből.

Iskolánk megalakulása óta a legfontosabb értékünknek tekintjük a pedagógusok elhivatottságában rejlő erőt, mely a legnehezebb körülmények között is képes volt a magas szintű pedagógiai tevékenységre.

A testület munkájára összességében az igényesség, az eredményre törekvés, a tanulókért érzett felkelősség jellemző.
Ez az egyik legfontosabb garancia arra, hogy tanulóinknak színvonalas oktatást tudunk biztosítani.

Partnereink elvárásai arra köteleznek bennünket, hogy nevelő és oktató munkákban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézetű emberek cselekvő együttélésének gyakoroltatására.

A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is.

A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket nevelni. Iskolánk múltja alatt többször változtak az iskola falai, épületei, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a felcseperedő polgároknak.

3. Minőségpolitika

3.1. Velence Város minőségpolitikája

Az önkormányzat alapvető érdeke, hogy minden gyermek számára biztosítsa annak lehetőségét, hogy minőségileg garantált, megfelelő fejlődési esélyt nyújtó nevelési-oktatási ellátáshoz jusson, valamint az, hogy az egyes intézményekben folyó munka színvonala, hatékonysága a szülők, a fenntartó, a helyi társadalom számára egyaránt átlátható legyen.

3.1.2. Önkormányzati minőségcélok

A törvényi kötelezettségéből adódó és önként vállalt feladatait hosszú távon és a lehető legmagasabb színvonalon lássa el.

Intézményei szakszerűen, törvényszerűen, hatékonyan működjenek, erősödjön a tervezés szerepe.

A közoktatási rendszer rugalmasan alkalmazkodjék a felmerülő változásokhoz.

A településen élő gyermekek, tanulók számára biztosítsa a tankötelezettség teljesítését, garantálja a minőségi, a tanulók fejlődését segítő nevelést, oktatást.

Az intézményekben stabil, innovatív nevelő-oktató tantestületek működjenek.

A nevelés-oktatás kínálatának tervezését és a helyi követelmények megfogalmazását az érdekelt felek igényeinek és elégedettségének felmérése alapján végezze.

Konszenzuson alapuló, minőségelvű (feladat és teljesítmény) finanszírozási rendszert vezessen be és működtessen.

Hatékony információs rendszert építsen ki, amely biztosítja az érdekelt felek számára a szükséges információkat.

Támogassa és koordinálja intézményei, valamint a nevelésben, oktatásban érdekelt további partnerek együttműködését.

Szakmailag felkészülten, rendszeresen ellenőrizze és értékelje az intézmények teljes körű munkáját, a tervezett beavatkozások biztosítsák az irányítási munka folyamatos fejlesztését.

3.1.3. Az önkormányzati minőségcélok megvalósulását elősegítő feladatok

Az intézményekben dolgozók számára korszerű tárgyi feltételek és munkakörülmények megteremtése.

Humánerőforrás és a tárgyi, dologi feltételek megteremtésével lehetőséget biztosítani valamennyi intézményben a gyermekek és a tanulók számára az egyéni képességeiknek megfelelő legoptimálisabb neveltségi és képzettségi szint elérését.

A felsorolt minőségcélok elérése érdekében az intézményvezetők vállaljanak aktív szerepet az önkormányzati minőségirányítási program kialakításában, annak végrehajtásában, a rendszer működtetésében.

Az intézményi minőségirányítási programok úgy készüljenek, hogy a megvalósulás során az alkalmazottak tevékenységükkel járuljanak hozzá az alapvető minőségirányítási célok eléréséhez, a szülők, a gyermekek, a szűkebb és tágabb környezetünk elvárásainak teljesítéséhez. Vállaljanak felelősséget nevelő-oktató munkájuk és egyéb, munkakörbe sorolt feladataik teljesítésének minőségéért.

3.1.4. Részcélok, és a fenntartói minőségpolitikából az iskolára vonatkozó feladatok

- A településen élő minden gyermek és fiatal számára állampolgári jogon biztosítani a nevelési-oktatási rendszerben való teljes körű részvétel lehetőségét.
E cél akkor érhető el, ha
   - A településen élő minden gyermeket és fiatalt segíteni abban, hogy megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének, tehetségének megfelelő iskolát.
   - Az iskola a pedagógiai programjában megfogalmazottak szerint kiemelt figyelmet fordít a tehetségek felismerésére és továbbfejlesztésére.
   - Az iskola a széleskörű esélyegyenlőséget biztosít.
   - Az iskola a lehetőségeihez mérten biztosítja a sajátos nevelési igényű tanulók ellátását.
   - Nő az alapfokú művészetoktatásban résztvevők száma.

- A közoktatási intézmények a szülők és gyermekek igényeit és elvárásait is figyelembe véve hajtsák végre feladataikat.
E cél akkor érhető el, ha:
   - Az iskola a minőségirányítási rendszerében rögzített módon rendszeresen méri partnerei igényét és elégedettségét.
   - Az elégedettségi mutatók folyamatosan javuló tendenciát mutatnak, vagy tartósan magas szintűek.

- Az iskola működése során a rendelkezésre álló erőforrásokat a leghatékonyabban használja fel.
E cél akkor érhető el, ha:
   - Az iskola pedagógusai rendelkeznek a pedagógiai program speciális irányultságának megfelelő képesítéssel.
   - Az iskolában - a továbbképzési lehetőségek felhasználásával - lesznek olyan szakemberekkel, akik rendelkeznek az integrált oktatáshoz szükséges szakmai kompetenciákkal.
   - Az iskola rendelkezik a taneszköz-jegyzékben előírt minimális eszközökkel és a helyiségekkel.

A minőségcélok és a minőségpolitika teljesülése érdekében az iskolának a törvényi előírások, az alapító okirat és a pedagógiai programban megfogalmazott feladatok és alapelvek szerint kell működnie.

A működés, valamint a folyamatok mutatóinak vizsgálatára, valamint a folyamatos fejlesztésre az iskola a saját minőségirányítási programján belül dolgozza ki az indikátorrendszert az alábbi területeken:
- Az intézmény infrastruktúrája
- Humánerőforrások
- Szervezettség az intézményben
- Pedagógiai, szakmai munka eredményessége
- Gyermek- és ifjúságvédelem
- Partnerkapcsolatok

Az indikátorok alakulásáról az önértékelés tanévében az iskola vezetője június 30-ig számoljon be.

3.2. A Zöldliget Általános Iskola minőségfilozófiája

Iskolánk olyan, a gyermekek személyiségét előtérbe helyező általános iskola, amely arra törekszik, hogy tanulói intellektuális teljesítőképességük, pszichikumuk és szociális környezetük által meghatározott lehetőségeik optimumát érjék el.

Olyan iskolai légkör kialakítására törekszik, mely optimális közeget biztosít a tanulók számára személyiségük fejlődésében.

A tehetségek gondozása mellett feladatának tekinti a lassan haladó, hátrányos helyzetű, a tanulási, beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdő tanulók segítését, felzárkóztatását.

Valamennyi tanulóját felkészíti tanulmányai folytatására, a differenciált középfokú beiskolázásra, megadva hozzá a szükséges ismereteket és megfelelő erkölcsi alapokat.

Kiemelt feladatának tekinti a szemléletformálásra legfogékonyabb általános iskolai korú gyermekek környezeti nevelését azzal, hogy az eleve adott környezet értékeinek feltárására, értő megismertetésére vállalkozik, segíti a környezet megszerettetését, felelősségvállaló, értékteremtő magatartás igényének kialakítását, a cselekvő lokálpatriotizmus megalapozását.
Olyan multimédiás, informatikai ismereteket nyújt, amelyek segítségével a gyermekek azt a tanulás folyamatában alkalmazni tudják.

Célunk, hogy színvonalas EU-konform oktatással szilárd alapműveltséget, biztos alapkészségeket nyújtsunk tanulóinknak, biztosítva számukra a képességeiknek megfelelő továbbhaladást.

Tevékenységünket szolgáltatásnak tekintjük, amelyet a társadalmi és partneri igényeknek megfelelően szeretetteljes légkörben végzünk.

Segítünk abban, hogy diákjaink harmonikus, kiegyensúlyozott, a felnőttek világában is boldogulni tudó emberekké váljanak. Mindezeket jól felkészült, szakmailag igényes, megújulásra képes, a minőség iránt elkötelezett, segítőkész, munkakörülményeikkel elégedett munkatársakkal és a velük együttműködő szülőkkel valósítjuk meg.

3.3. Minőségpolitikai nyilatkozat

Elkötelezzük magunkat, hogy minden tanulónk minden nap jusson előrébb, magasabbra a társaival, tanáraival végzett közös tevékenysége során. Arra törekszünk tehát, hogy az együtt végzett munka érzelmi, hangulati szempontból és mérhető eredményeit tekintve is sikeres legyen.

Kinyilvánítjuk, hogy intézményünk igyekszik maximálisan megfelelni a kor speciális kihívásainak (színvonalas nyelvi és számítástechnikai képzés, mentális képességek fejlesztése, környezettudatos magatartás alakítása), de emellett felelősséggel vállaljuk a korokon átívelő alapvető erkölcsi normák, nemzeti és helyi hagyományaink ápolását.

Fontosnak tartjuk a következő iskolafokozatba, illetve a társadalomba való beilleszkedés feltételeit biztosító nevelési-oktatási feladatok egyre magasabb minőségi szinten történő megoldását.

Vállaljuk partnereinkkel és a társadalmi szervezetekkel az együttműködés hatékonyságának fenntartását és a lehetőségekhez mérten annak fokozását.

Kinyilvánítjuk, hogy intézményünk minden egyes munkatársa, minden szervezeti egysége elhivatott a minőség iránt.

Fontosnak tartjuk a szervezeti és az emberi minőség összhangját, a munkatársak azonosulását az intézmény minőségfilozófiájával.

Elkötelezzük magunkat munkatársaink jó munkahelyi közérzetének folyamatos javítása mellett.

3.4. Intézményi minőségcélok

Az Intézmények finanszírozási rendszeréből adódóan iskolánk kiemelten fontos feladata az elkövetkező évekre a tanulólétszám emelkedésének elérése az oktatás és a tárgyi környezet színvonalának emelése mellett. Ehhez a mikrokörnyezet, a tényleges és potenciális partnerek elvárásainak és igényeinek ismerete szükséges, összhangban a fenntartó szándékával és anyagi lehetőségeivel.

Az Iskola folyamatosan felméri és feldolgozza a partnerek igényeit. Ezek elemzésével és értékelésével határozza meg minőségi céljait, melyek a következők:
- Az iskola úgy végezze tevékenységét, hogy az a használók és a partnerek lehetőség szerinti legszélesebb körében váltson ki elégedettséget.
- Olyan alapkészségek kialakítása, melyek segítségével a tanulók képesek a korszerű tudás elsajátítására.
- Alapszintű informatikai ismeretek és az életkornak megfelelő nyelvtudás kialakítása
- Olyan környezet biztosítása, mely tárgyi és személyi feltételeiben megfelel a partnerek elvárásainak.
- A tanulók egészségének. állóképességének növelése, a mindennapos testedzés lehetőségének megteremtésével.
- Tudatos környezeti nevelés, mely során a tanulók a természethez és a közvetlen környezethez optimális szemlélettel és magatartással közeledő, harmonikus személyiséggé válnak.
- A felvételiken a továbbtanuláshoz szükséges biztos alaptudás elérése minél szélesebb tanulói körben.

Működésünk minőségének fejlesztése érdekében

- vállaljuk, hogy a minőségpolitikánkban rögzítettek teljesítése érdekében
minőségirányítási rendszert működtetünk,
- fontosnak tartjuk kapcsolatrendszerünk karbantartását, kiterjesztését általunk nem fókuszált területekre,
- tudatosabbá kívánjuk tenni, kidolgozni azokat a lehetőségeket, munkaformákat, melyek a rejtett energiákat felszabadítják a tanulókból és a tantestületből egyaránt,
- társakat, eszközöket kívánunk találni ahhoz, hogy jelen társadalmunk ellentmondásos légköréből a stressz és sokkhatást leküzdve, önmagát megvalósítani tudó, egészséges lelkületű gyermekek tanuljanak tovább eredményesen,
- lehetőséget keresünk úgy külső, mint belső szakmai kapcsolatrendszer erősítésére, az Intézményről kialakult szakmai ismertség erősítésére, ápolására,
- alkotó szellemű légkört biztosítunk az önképzés intenzitásának serkentésére
- folyamatos és intenzív információcsere segítségével munkánk eredményeit, folyamatát meg kívánjuk ismertetni a szülőkkel, a tanulókkal, fenntartónkkal és a szakma képviselőivel.

4. A vezetés szerepe a minőségirányítási rendszerben

Az intézmény vezetése elkötelezett a Minőségirányítási Program kidolgozásában és végrehajtásában. Felelősséggel vállalja a minőségpolitikai nyilatkozatban megfogalmazottak mindenkori betartását, betartatását. Személyes példamutatással erősíti a minőségi munkavégzést, segíti ebben a teljes alkalmazotti kör mindennapi tevékenységét. A stratégiai tervezés területén biztosítja az alapdokumentumok elkészítését, azok folyamatos felülvizsgálatát. Szervezi a közvetlen partnerekkel az együttműködést, és a kialakított kommunikáció folyamatosságát. Gondoskodik arról, hogy a minőségi munkához szükséges tárgyi, szellemi erőforrások rendelkezésre álljanak. Az intézmény jogszerű működése érdekében összehangolja a dokumentumok és szabályzatok tartalmát.

4.1. Jogszerű működés

4.1.1. Jogi szabályozók hozzáférhetősége, megismerése, betartása

Az intézmény vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes működését szabályzó jogi dokumentumok, különböző szintű rendeletek, a fenntartó önkormányzat, valamint az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai megismerjék és betartsák.

4.1.2. A hozzáférhetőség biztosítása

Az intézményi működést szabályozó külső jogrendszer elemei, a törvények és a különböző szintű rendeletek megtekinthetők a CD jogtárban.

A jogtár tartalmát folyamatosan frissítjük és aktualizáljuk.

Az Oktatási Közlöny, valamint a Magyar Közlöny nyomtatott formában biztosítja az információk hozzáférhetőségét. Nagyon sok jogi információt biztosítanak a folyamatosan bővülő Korszerű iskolavezetés kötetei.

4.1.3. A megismerés biztosítása

A közlönyökben, illetve a postai levél formájában az intézményhez érkező információk tartalmát elsőként az igazgató tekinti át. A működést befolyásoló fontos információt a faliújságon közzé teszi, a munkaközösség-vezetőket tájékoztatja. Amennyiben az előírások tartalma pedagógiai jellegű, úgy megismertetési célból a rendszeres vagy rendkívüli nevelőtestületi értekezletek keretében a kollégák elé tárja.

Ezen kívül biztosítja a szakszervezetek részére az újonnan megjelenő jogszabályok munkavállalók érdekvédelmével kapcsolatos vonatkozásainak ismertetését.

A személyzeti ügyekkel vagy az intézmény működtetésével kapcsolatos szabályozási feladatokat az iskolatitkárral áttekinti, a hatásköröket tisztázza.

Amennyiben valamely előírás teljesítésére szűk határidő áll az intézményvezető rendelkezésére, rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívását kezdeményezi.

4.1.4. A külső és belső jogi szabályozók betartásának biztosítása

A külső és belső jogi szabályozók betartásának biztosítása kétféle úton valósul meg az intézményben. Egyrészt a vezetői ellenőrzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése. Ugyancsak ezt segíti elő a fenntartó számára az adatszolgáltatás.

Másrészt az intézmény igazgatója az érdekképviseleti fórumok - szakszervezet, közalkalmazotti tanács - számára a véleményezési és egyeztetési jogkör gyakorlásának biztosításával egy független belső kontroll működését is lehetővé teszi.

4.2. Tervezés

Célunk olyan tervezési struktúra kialakítása, mely eszköz lehet a kiszámítható, ellenőrizhető, egyenletes intézményi munkában.

4.2.1. Célok megfogalmazása

Az intézmény szervezeti céljait az igazgató és a munkatársak egyetértésben határozzák meg. A célokat a jogi környezet elvárásai, és az ÖMIP mérhető, konkrét követelményei, elvárásai alapján stratégiai, operatív szinten és a napi működés szintjén tervezzük.

4.2.2. Feladatok kijelölése

Az intézmény meghatározza és lefekteti azokat a feladatokat (folyamatokat), amelyek szükségesek a partnerek által igényelt szolgáltatások tökéletes végrehajtásának tervezéséhez.
A feladatok hatékony megoldása érdekében az intézmény vezetője megfelelő hatáskörrel és döntési joggal ruházza fel az egyes munkatársakat. (Minőségirányítási csoport tagjai)

4.2.3. Erőforrások biztosítása

Az intézmény vezetője az éves munkatervben dokumentáltan meghatározza, és időben biztosítja a szükséges erőforrásokat a minőségügyi folyamatok fenntartásához és működtetéséhez.

Az erőforrások biztosításáért - a költségvetés függvényében - a teljes felelősség az igazgatóé.

4.2.3.1. Emberi erőforrások

Az intézmény csak olyan szolgáltatások megvalósítását tervezi, amelyekhez rendelkezik a szükséges személyi feltételekkel.
Az egyes munkakörök, beosztások ellátásához szükséges végzettségek, képzettségek a jogszabályokban, munkaköri leírásokban szabályozottak. A követelményeknek való megfelelést a vezetőség rendszeresen felülvizsgálja, figyelembe véve a változó körülményeket, a partneri igények módosulásait. Szükség esetén újrafogalmazza és dokumentálja a munkakör betöltésének feltételeit.
A személyi feltételek tervezése, megteremtése a vezető felelőssége.

A tervezést szemléltető ábra 1. számú melléklet

4.3. Stratégiai tervezés

Az intézményi folyamatok hosszú távú, meghatározó jelentőségű tervezése, a tervek megfogalmazása és dokumentálása elsősorban az intézmény pedagógiai programjában történik. A tervezés folyamatában a munkatársak közösen vesznek részt. A stratégiai tervezéshez kapcsolódó feladatokat az igazgató koordinálja. A tervezés teljes folyamatában a minőségirányítási csoport egyetértő közreműködésére van szükség.
A tervezéskor figyelembe kell venni:
- Közoktatási törvényt
- Rendeleteket, végrehajtási utasításokat
- Fenntartói elvárásokat - alapító okiratot
- Egyéb jogi előírásokat
- Partneri elvárásokat - minőségirányítási csoport szolgáltatja

A PP felülvizsgálatának eljárásrendje: 2. számú melléklet:

4.4. Operatív tervezés

Az éves munkaterv elkészítése
A folyamat célja: Hogy meghatározza az iskola oktató-nevelő munkáját. Szabályozza időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat.
Az éves tervezés eljárásrendje 3. számú melléklet
Az éves munkaterv tartalmi, formai követelményei 4. számú melléklet

5. Vezetői ellenőrzés, és értékelés

Cél:
Kiszámítható, tervezhető ellenőrzések, értékelések rendszerének működtetése annak érdekében, hogy a helyzetelemzés, tervezés objektív tényeken alapuljon; a folyamatos fejlesztés alapja legyen a minőségi munkavégzés.
Feladat:
A meglévő ellenőrzési, értékelési gyakorlat folyamatos fejlesztése
Az ellenőrzési, értékelési eredmények beépítése a mindennapi munkába.

5.1. A vezetői ellenőrzés

Cél: az intézmény jogszerű működésének, belső szabályozók által meghatározott munkarendjének vezetői ellenőrzése.

5.1.1. A rendszeres és szakszerű vezetői ellenőrzés célja

- segítse az intézmény szabályok szerinti folyamatos és zökkenőmentes működését,
- jelentsen motiváló erőt a beosztottak számára,
- segítsen megerősíteni a jól zajló folyamatokat, ismerje el az eredményeket,
- mutasson rá az elkövetett hibákra, rosszul megválasztott módszerekre,
- adjon információt a visszacsatoláshoz, a stratégiai tervezéshez és döntéshez ill. az eseti döntések, problémamegoldások esetében,
- adjon támpontot a személyek munkájának, illetve a folyamatok értékeléséhez.

Vezetői ellenőrzési táblázat tartalmazza: tevékenység, terület, ellenőrzést végző, érintett, módszer, idő, dokumentáció, tájékoztatás, felhasználás.

5.1.2. Vezetői ellenőrzés területei

a.) Stratégiai folyamatok ellenőrzése:
- a pedagógiai program
- a vezetői program (pályázat)
- a minőségirányítási program
- a helyi tantervek
- a pedagógus továbbképzési terv
- az éves beiskolázási terv
- a humán erőforrás biztosítása
- a tárgyi feltételek alakulása:
   - kötelező taneszköz-beszerzés
   - felújítások
   - beruházások
   - leltár és selejtezés
   - a költségvetés - ezen belül kiemelten a bérgazdálkodás - alakulása

b.) A belső szabályozók működése:
- szervezeti és működési szabályzat
- házirend
- kollektív szerződés
- közalkalmazotti szabályzat
- minőségirányítási program (a 17. számú melléklet szerint)

c.) A hagyományos iskolai rendezvények tervezése, szervezése, lebonyolítása

d.) Az iskolai adminisztráció működése:
- adatkezelés
- tanügyi dokumentumok kezelése
- irattározás
- munkaegészségügy
- tűz- és balesetvédelmi tervek ellenőrzése

e.) A mindennapi működés ellenőrzése (a felsorolás nem jelent sorrendet):
- éves tervek, tanmenetek ellenőrzése,
- a munkaidő, tanóra pontos betartása,
- a mindennapos adminisztráció (órakezdés, befejezés, hiányzók, késők beírása, túlórák, jelenléti ívek, szabadság-nyilvántartás alkalomszerű adminisztrálása, megrendelők, úti rendelvények, elszámolások),
- a helyettesítések,
- az óratartás, a tanórán folyó pedagógiai munka,
- új kollégák, pályakezdők rendszeres, a többiek alkalomszerű, tervezett, módszeres ellenőrzése,
- a házirend betartásának ellenőrzése:
   - késések,
   - dohányzás tilalma,
   - szülői igazolások,
   - felmentések, stb.

- a tanári és diák ügyeletek (iskolai, rendezvény, verseny, vizsga, kirándulás stb.) ellenőrzése,
- az iskolai rendezvények ellenőrzése,
- eseti beszámolók, jelentések határidőre ill. az elvártak szerinti teljesítésének ellenőrzése,
- tűz- ill. bombariadós készültség ellenőrzése.

5.1.3. A vezetői ellenőrzés szintjei

- igazgatói szint,
- igazgatóhelyettesi, más vezetői szint,
- munkaközösség-vezetői szint,
- iskolatitkári szint

5.1.4. A vezetői ellenőrzés formái

- dokumentumok elemzése,
- kérdőívek, felmérések,
- interjúk, beszélgetések,
- óralátogatások,
- a munkavégzés közbeni ellenőrző látogatás (takarítás, karbantartás, díjak beszedése, rendezvény lebonyolítása stb.),
- személyes feljegyzések készítése,
- az alsóbb vezetői szintű ellenőrzésről kért beszámoló.

5.1.5. A vezetői ellenőrzés dokumentálása

- bejegyzés a naplókban,
- jegyzőkönyvek,
- beszámolók.

Belső ellenőrzés és dokumentáció ellenőrzése 5. számú melléklet

5.2. A vezetői étékelés

A vezetői értékelés a szervezeti hatékonyság értékelésére irányul.
Cél: az intézményi működés időszakos mérése, értékelése.

5.2.1. Az intézményi év végi értékelés szempontrendszere

A vezetés évente készítsen értékelést az intézmény és egyes folyamatai működésének eredményességéről és hatékonyságáról.

Az értékelendő területek:
- a vezetői ellenőrzés eredményei,
- a partnerek visszajelzései,
- a javító, fejlesztő tevékenységek eredményei,
- korábban elhatározott intézkedések megvalósulásának vizsgálata,
- az indikátorrendszer mutatóinak eredményei,
- a minőségfejlesztési munka eredményei.

Az értékelés eredményét nyilvánosságra kell hozni, a beszámolót megismerők köre: tantestület, fenntartó, DÖK.

6. A minőségirányítási rendszer feltételeinek biztosítása

Az igazgató a minőségirányítási program elkészítésére, működtetésére minőségirányítási csoportot hoz létre. A csoport tagjait és vezetőjét az intézmény vezetője bízza meg. A csoport munkáját közvetlenül az igazgató vagy az általa megbízott személy irányítja, ellenőrzi. A minőségirányítási munkacsoportot és annak vezetőjét el kell helyezni az intézményi struktúrában, jogkörüket, feladataikat meg kell határozni a szervezeti és működési szabályzatban, valamint a munkaköri leírásokban. A minőségirányítási rendszer működése

6.1. A minőségfejlesztő csoport működése

Jelen dokumentum a szervezet struktúráját, feladatrendszerét, kapcsolatrendszerét, jogosítványait, kötelezettségeit tartalmazza.

Cél:
- az intézményi minőségpolitika megvalósulásának segítése
- az intézményi minőségcélok elérésének támogatása
- vezetés és az intézményi folyamatok közötti minőségügyi szemléletű kommunikáció és kapcsolat fenntartása
- az intézményi szervezeti működés folyamatos fejlesztésének indukálása.
- a partneri igényekkel kapcsolatos feladatok szervezése, végrehajtása, ellenőrzése, javítása.

A csoport tagjainak az intézmény vezetője ad megbízást a feladatra. A minőségfejlesztő csoport létszáma 6 fő. A minőségfejlesztő csoport tagjai beosztás szerint: igazgató, igazgatóhelyettes, minőségügyi vezető, munkaközösség vezető, tanárok.
Munkájukat közvetlenül az intézményvezető irányításával végzik. Működési rendjüket maguk alakítják ki, vezetőjüket maguk nevezik meg az intézmény vezetőjének jóváhagyásával.

Működési jellemzők:
- Az intézmény vezetője garantálja a jogszerű működés feltételeit.
- Kedvezmények megállapítása, beépítése.
- Rendszeres kommunikáció:
   - Csoportszinten
   - Csoport - intézményvezető szinten
   - Csoport - alkalmazotti közösség (vagy kisebb egységei) szinten
- A kapcsolattartást a csoport és az intézmény vezetője koordinálja.
- Minden formális megbeszélésen feljegyzés, szükség esetén jegyzőkönyv készül, amelyet a minőségfejlesztő csoport vezetője irattároz.
- A csoport - vezetőjének koordinálásával - operatív módon irányítja a MIR működtetését. Ennek érdekében:
   - Munkatervet készít
   - Szervezi a feladatok végrehajtását
   - Kommunikációs csatornákat (belső, külső) működtet - tájékoztat
   - Ellenőrzi a feladatok végrehajtását
   - Kezdeményezi az intézményi szervezeti működés fejlesztésének tartalmát, módját (folyamatok további azonosítása, algoritmizálása, szabályozása)
   - Gondoskodik az adminisztratív fegyelemről (kidolgozza és szabályozza a folyamat közben keletkező dokumentumok tárolási rendjét, biztosítja a követhetőséget, a külső kontrolt)
   - Kezdeményezi a MIP felülvizsgálatát.
   - Fejleszti saját tevékenységét.

7. A partnerközpontú működés

Cél:
- A partnerközpontú működés, fenntartása, folyamatos fejlesztése a PDCA-SDCA ciklus alkalmazásával.
- Intézményünk elkészítette partnerei beazonosítását, meghatározta a kapcsolattartás rendjét.
- A partnerek igényeinek és elégedettségének folyamatos figyelemmel kísérése, folyamatos kommunikáció biztosítása, a partneri igények és a pedagógiai célok összhangjának megteremtése.
- Az együttesen, több partnertől jelentkező igények koordinálása, prioritási sorrend megállapítása.
- A lehetőségekhez mérten az igények kielégítése.

A kapcsolatok meghatározása, fenntartásának módja, ápolása az intézmény - egyes esetekben, jogszabályokban előírt - kötelessége és érdeke.

7.1. Kommunikáció a partnerekkel

Cél: meg kellett tervezni a közvetlen és közvetett partnerekkel működéshez szükséges információk belső és külső áramlásának rendszerét, folyamatát. Partnereink tájékoztatására különböző csatornákat, fórumokat használunk. Ezek intézményesült formai megoldásait nevezzük kommunikációs rendszernek.

Kommunikációs adatbázis 7. számú melléklet

7.2. Partneri igény és elégedettségmérés

Az eljárás célja meghatározott rend szerint felmérni a partnerek igényeit, elégedettségét és elégedetlenségét, valamint a mérési eredmények alapján elvégezni a szükséges beavatkozásokat.

Az eljárás magában foglalja
- a partneri adatbázis frissítését, a partnerazonosítás eljárásrendjét
- a partneri igény és elégedettségmérés lebonyolításával eljárásrendjét
- az igények elemzését
- a célok, prioritások meghatározását, eljárásrendjét
- intézkedési tervek készítésének eljárásrendjét
- intézkedési tervek megvalósítását, eljárásrendjét
- a beavatkozás ellenőrzését.

A partneri igény- és elégedettség felmérésére alkalmazott módszerek az intézmény azon céljait szolgálják, hogy megfelelő információkkal rendelkezzünk az állandó minőségjavításhoz.
A partneri adatbázis frissítése 8. számú melléklet
A partnerazonosítás eljárásrendje 9. számú melléklet
A partneri igény és elégedettségmérés lebonyolításának eljárásrendje, és a módszertani tábla 10. számú melléklet
Az igények elemzésének a célok, prioritások meghatározásának, az intézkedési tervek készítésének eljárásrendje 11. számú melléklet
Az intézkedési tervek végrehajtásának eljárásrendje 12. számú melléklet

8. Humán erőforrás fejlesztése

8.1. A munkatársak továbbképzése

Cél: az emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése.
- Munkatársak kiválasztása

Cél: kiválasztási és betanulási rend működtetése, az intézmény pedagógiai programjával azonosulni tudó, annak végrehajtásához legjobb tudása szerint hozzájárulni tudó munkatársak alkalmazása.
- Továbbképzési rendszer működtetése

Cél: a pedagógiai programban és a minőségirányítási programban megfogalmazott célok megvalósításához szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése.
- Alkalmazott dokumentumok:

- Továbbképzési program
- Beiskolázási terv

Továbbképzési terv működtetése 13. számú melléklet

8.1.1. A munkatársak bevonása a programba

Cél: a minőségpolitika megvalósítása érdekében minél több kolléga vegyen részt a program megvalósításában.
Az intézmény vezetése személyes példamutatásával is segíti a cél elérését.
A program eredményes működtetése motivációt jelent a kollégáknak.

9. Pedagógiai tevékenység

9.1. Helyi programkínálat tervezése, értékelése

Cél: a partneri igényeket, az intézmény értékeit, céljait, lehetőségeit figyelembe vevő képzési kínálat tervezése.
- Kötelező oktatáson belül
- Kötelező foglalkozásokon kívül
A programtervek alapja a jogi előírások és a partneri igényfelmérés eredményei.

9.2. Az oktatási - nevelési tevékenység közös követelményeinek érvényesítése

- A módszertani kultúra fejlesztése
Cél: az intézmény által vállalt értékeknek, céloknak, feladatoknak megfelelő módszerek, eszközök megismerése, alkalmazása. Megállapodás a célok, feladatok megvalósítását segítő módszerekről, eszközökről.

- Taneszköz- és tankönyvhasználat
Cél: a megfelelő taneszközök és tankönyvek kiválasztása a munkaközösségek közös döntése alapján.

- A tanuló egyéni útjának végigkísérése, támogatása, személyiségének, képességeinek fejlesztése
Cél: a tanulási út támogatása, a szabadidő hasznos eltöltése, képességek optimális fejlesztése, önismeret, a tanulás tanítása, eredményes továbbtanulás.

9.3. A pedagógusok együttműködése

Cél: az egyes osztályokban tanító pedagógusok és a szakmai munkaközösségek együttműködésére vonatkozó követelmények meghatározása.
A követelményrendszert a MIR fejlesztése kapcsán kidolgozzuk.
A mentori rendszer szempontjai, működtetése 14. számú melléklet

10. Az intézmény mérési és értékelési rendszere

Az intézmény vezetése évente, meghatározott szempontok alapján (a fenntartó önkormányzat ÖMIP- jében leírtaknak megfelelően) megvizsgálja az intézmény működésének paramétereit a partneri elvárásoknak való megfelelés és a hatékonyság biztosítása érdekében. Az évente elvégzendő értékelések feladata annak vizsgálata, hogy az intézmény, illetve annak egyes folyamatai milyen hatékonysággal működnek.

10.1. A pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése és értékelése

10.1.1. A munkatársak tevékenységének mérése, értékelése

Cél: az intézmény dolgozóinak munkájának mérése, értékelése, ennek folyamatos visszajelzése. A munkatársak teljesítményének megerősítésével, javításával, a szükséges képességek és készségek, a tudás és tapasztalat fejlesztésével az intézmény célkitűzéseinek elérése, a hatékonyság növelése. Az értékelésnek tisztáznia kell a kölcsönös elvárásokat.

Az értékelést közösen kialakított, mindenki által ismert szempontrendszer alapján végezzük.
A szempontrendszernek összhangban kell lennie az alapdokumentumokkal.

Az oktató-nevelő munka értékelése:
- Óralátogatások (iskolavezetés,) és az azokon tapasztaltak megbeszélése, elemzése, értékelése
- Beszámolók készítése:

- Igazgató
- Igazgatóhelyettes
- Munkaközösség-vezetők
- DÖK vezető
- Fejlesztő pedagógus
- Logopédus
- Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős
- Osztályfőnökök
- Napközis csoportvezetők

- Beszámolók rendje:

- Félévkor és tanév végén elemző módon írásban számolnak be osztályaik, csoportjaik nevelési- oktatási helyzetéről, az oktató-nevelő munka hatékonyságáról, feladatokat, teendőket határoznak meg.
- Tanév végén a munkaközösség-vezetők elvégzik az adott szakmai terület munkájának elemzését, beszámolnak saját munkatervük végrehajtásáról.
- Tanév végén a tevékenység egészének, az oktató-nevelő munka haté­konyságának elemzésére, a munkaterv végrehajtásának ellenőrzésére is sor kerül. Az igazgató, ill. az igazgatóhelyettesek - felelősségi körüknek megfelelően - beszámolnak az intézmény munkájáról, melyet a nevelőtestület megvitatás után elfogad.

A pedagógiai tevékenységgel összefüggő munkavégzés értékelése
A pedagógiai tevékenységgel összefüggő tanári, napközis nevelői munkát és a technikai dolgozók munkáját (adminisztrációs, ügyeleti, iskolai szintű feladatok végzése) az igazgató, az igazgatóhelyettesek és a szakmai munkaközösség-vezetők folyamatosan figyelemmel kísérik és értékelik.

Elégedettségvizsgálat
A partnerek körében végzett mérések a teljes alkalmazotti kör munkájának mérésére, elemzésére, értékelésére is alkalmasak.
Az intézmény vezetése, az érintettek bevonásával a MIR fejlesztése keretében kialakítja, és a gyakorlatban működteti az intézményben foglalkoztatott pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak munkájának fenti szempontokat is figyelembe vevő ellenőrzési, értékelési rendjét. Ezt éves ellenőrzési program formájában rögzíti, melyet nyilvánosságra hoz.

10.1.2. A tanulók mérése, értékelése

Cél: A tanulási folyamat értékelése, tanulói mérés, értékelés, melynek alapelveinek, céljainak, módszereinek leírása a pedagógiai programban található.

A mérés, értékelés területei:
- Év eleji helyzetfelmérés.
- A félévi és év végi tanulmányi eredmények összehasonlító elemzése.
- A tanulmányi versenyek eredményeinek összehasonlító elemzése.
- Diagnosztikai mérés.
- Központi mérések eredményeinek összehasonlító elemzése.
- A tanulók magatartási minősítéseinek összehasonlító elemzése.
- A tanulók mulasztására vonatkozó adatok összehasonlító elemzése.
- A tanulókkal kapcsolatos fegyelmező és fegyelmi intézkedések összehasonlító elemzése.
- Az iskola házirendjében megfogalmazott elvárásoktól eltérő magatartásformák okainak elemzése, értékelése.

10.1.3. A vezetői tevékenység hatékonyságának mérése, értékelése

Cél: a vezető munkájának mérése, értékelése, ennek folyamatos visszajelzése, a vezetői munka hatékonyságának növelése.
- Vezetői önértékelés.
- Vezetői beszámoló a tantestületnek a tanév végén.
- Fenntartói ellenőrzések tanulságainak elemzése, értékelése.
- Partneri igény és elégedettségvizsgálatok vonatkozó részei.

10.2. Intézményi önértékelés

Cél: az intézmény teljes körű működésének, eredményeinek, fejlődésének vizsgálata.
Az irányított önértékelés meghatározott szempontok alapján legalább 4 évente rendszeresen elvégzendő tevékenység.
Szempontjait, a folyamat végrehajtását a 6. számú melléklet tartalmazza.

10.2.1. Az intézmény működésének javítása, fejlesztése

Eredményvizsgálat, visszacsatolás
Cél: a tudatos szervezetfejlesztés. A minőségfejlesztés folyamatának lényegét iskolánk a következő négy kérdésben, illetve a rájuk adható válaszban fogalmazza meg:
1. Mitől lesz jó egy iskola?
2. A mi iskolánk jó iskola?
3. Honnan tudjuk?
A válasz: intézményi eredmények vizsgálata.
4. Akarom-e, mit tehetünk, hogy jobbá tegyük?
A válasz: működtetjük a MIP-et, az intézményi minőségfejlesztést. A működést szervezetten figyelemmel kísérjük, a mért eredmények alapján következtetetéseket vonunk le és visszacsatolásokat építünk be a stratégiai, operatív és napi működés szintjére. Ezáltal a MIP felügyeli a teljes működést, segíti a szervezeti működés fejlesztését.
A MIP felülvizsgálatának folyamatábrája 16. számú melléklet
A MIP felülvizsgálatának eljárásrendje, és kiosztási rendje 17. számú melléklet

10.3. Folyamatok azonosítása, szabályozása

Cél: a minőségirányítási rendszer megvalósítása során két PDCA ciklus kialakítása. A napi működés során feltárt hibák javítására a kis PDCA ciklus, a mérések, értékelések alapján megfogalmazott fejlesztések folyamatának megvalósítására a nagy PDCA ciklus működtetése.
Fejlesztésre váró feladatok:
- Indikátorrendszer kialakítása
- A folyamatok azonosítása, szabályozása
- A minőségirányítási rendszer fejlesztése
- A folyamatos fejlesztés

Az intézmény vezetése a mérések, értékelések tapasztalatainak összegzése alapján meghatározza a vezetői beavatkozást igénylő javítandó, fejlesztendő területeket.
Folyamatos fejlesztés eszközrendszerének kialakítása, működtetése:
- problémák, tapasztalatok gyűjtésének módja,
- javítási tevékenység (okok feltárása, okok megszüntetése),
- intézkedés végrehajtásának ellenőrzése.

10.4. A dokumentumok kezelésének rendje

Cél: az intézményi céloknak megfelelő működés.

Belső dokumentumok kezelése
Cél: a belső dokumentálás szabályainak kialakítása
Az intézmény belső szabályozó dokumentumainak elérhetősége 18. számú melléklet

A Minőségirányítási Rendszer dokumentumkezelési eljárása
- A minőségfejlesztési dokumentumok mellékleteivel együtt egy számítógépen találhatók.
- A dokumentumok nyomtatott formája a 17. mellékletnek megfelelően kihelyezésre kerülnek.
- Az aktuális feladatok dokumentumai ezeken kívül mindkét tanári szobában is megtalálhatók.

A dokumentumokhoz való hozzáférés mindenki számára biztosított, a minőségügyi vezető a kért dokumentumok másolatát átadja.

A működés során történő változásokat a minőségügyi vezető tantestületi és igazgatói jóváhagyás után behelyezi a megfelelő helyre.

A MIP-ben megfogalmazott célok és feladatok végrehajtása érdekében MSZ EN ISO 9001 : 2001 Minőségirányítási Rendszert működtetünk.

Meghatároztuk az intézkedési tervek formáját, melyet a 19. számú melléklet tartalmaz.

11. Záradék

Készítette: Czuppon István igazgató
Véleményezte: a Diákönkormányzat
Véleményezés Dátuma: 2005. március 18.
Elfogadta: az intézmény alkalmazotti közössége
Az elfogadás dátuma: 2005. március 17-én.
Jóváhagyta: az intézmény fenntartója
A jóváhagyás dátuma:
Tervezett felülvizsgálat időpontja: 2007. december 31.
A dokumentum érvényessége: 2008. augusztus 31.

Mellékletek

1. A tervezést szemléltető ábra
2. A Pedagógiai Program felülvizsgálatának eljárásrendje
3. Az éves tervezés eljárásrendje
4. Az éves tervezés tartalmi, formai követelményei
5. A belső ellenőrzés és dokumentáció ellenőrzése
6. Irányított önértékelés
7. Kommunikációs adatbázis
8. Partneri adatbázis frissítésének eljárásrendje
9. Partnerazonosítás eljárásrendje
10. A partneri igény-és elégedettségmérés eljárásrendje, módszertani táblák
11. Az intézkedési tervek készítésének eljárásrendje
12. Az intézkedési tervek végrehajtásának eljárásrendje
13. Továbbképzési terv működtetése
14. A mentori rendszer szempontjai, működtetése
15. Az irányított önértékelés végrehajtásának eljárásrendje
16. A MIP felülvizsgálatának folyamatábrája
17. A MIP felülvizsgálatának eljárásrendje, kiosztási rend
18. Az intézmény belső szabályozó dokumentumainak elérhetősége
19. Az intézkedési tervek sablonja

kitolto 210px

Copyright © 2014. Zöldliget Általános Iskola