englishmozanaplotamoptehetsegpontedzesekhatartalanultaborokado

Helyi Tanterv

Pedagógiai program

II. kötet

HELYI TANTERV


Tartalom

1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények
2. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei
3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei
4. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei
5. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése
6. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe
7. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása
8. A tanulók fizikai állapotának mérése
9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke
10. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések
11. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása

1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények

1.1. Tantervek

Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:
HK2001 = a kerettantervhez készített 2001-ben bevezetett helyi tanterv;
HK2003 = a 2003. szeptemberétől bevezetett, a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt módosított - 2001-ben bevezetett - helyi tanterv;
H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv.


TANÉV

ÉVFOLYAM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Bevezető szakasz

Kezdő szakasz

Alapozó szakasz

Fejlesztő szakasz

2004-2005

H2004

HK2003

HK2001

HK2001

HK2003

HK2003

HK2001

HK2001

2005-2006

H2004

H2004

HK2003

HK2001

HK2003

HK2003

HK2003

HK2001

2006-2007

H2004

H2004

H2004

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

2007-2008

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

2008-2009

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2003

HK2003

HK2003

2009-2010

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2003

HK2003

2010-2011

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2003

2011-2012

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

1.2. Óraterv

1-4. évfolyam óraterve


Tantárgy

1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

1. félévi

2. félévi
ó

Éves
óraszám

1. félévi
óraszám

2. félévi
óraszám

Éves
óraszám

1. félévi
óraszám

2. félévi
óraszám

Éves
óraszám

1. félévi
óraszám

2. félévi
óraszám

Éves
óraszám

Kötelező tanítási órák

Magyar nyelv

4

4

148

4

4

148

4

4

148

3

4

129,5

Magyar irodalom

4

4

148

4

4

148

4

4

148

4

4

148

Idegen nyelv

-

-

-

-

-

-

-

-

-

3

3

111

Matematika

4

5

166,5

4

5

166,5

4

4

148

3

4

129,5

Környezetismeret

1

1

37

1

1

37

1

2

55,5

2

2

74

Ének-zene

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37

Rajz

2

1

55,5

2

1

55,5

2

1

55,5

2

1

55,5

Technika és életvitel

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37

Testnevelés

3

3

111

3

3

111

3

3

111

3

3

111

Kötelező tanítási órák összesen

20

20

740

20

20

740

20

20

740

22

23

832,5

Nem kötelező (választható) tantárgy

Idegen nyelv

1

1

37

1

1

37

2

2

74

-

-

-

Informatika

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

1

37

Matematika

-

-

-

-

-

-

 

 

 

1

 

18,5

Összesen:

21

21

774

21

21

774

22

22

814

24

24

888

5-8. évfolyam óraterve


Tantárgy

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

1. félévi

2. félévi

Éves
óraszám

1. félévi

2. félévi

Éves
óraszám

1. félévi

2. félévi

Éves
óraszám

1. félévi

2. félévi

Éves
Óraszám

Kötelező tanítási órák

Magyar nyelv

2

2

74

2

2

74

2

2

74

2

2

74

Magyar irodalom

2

2

74

2

2

74

2

2

74

2

2

74

Történelem

2

2

74

2

2

74

2

2

74

2

2

74

Idegen nyelv

3

3

111

3

3

111

3

3

111

3

3

111

Matematika

4

4

148

3

4

129,5

3

3

111

3

3

111

Informatika

 

 

 

 

 

 

1

1

37

1

1

37

Természetismeret

2

1

55,5

2

2

74

-

-

-

-

-

-

Fizika

-

-

-

-

-

-

1

2

55,5

2

1

55,5

Biológia és egészségtan

-

-

-

-

-

-

2

1

55,5

1

2

55,5

Kémia

-

-

-

-

-

-

1

2

55,5

2

1

55,5

Földrajz

-

-

-

-

-

-

2

1

55,5

1

2

55,5

Ének-zene

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37

Rajz

1

2

55,5

2

1

55,5

1

-

18,5

-

1

18,5

Technika és életvitel

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

-

18,5

Testnevelés

2

3

92,5

2

2

74

2

2

74

2

2

74

Osztályfőnöki óra

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37

Egészségtan

 

 

 

-

1

18,5

 

 

 

1

-

18,5

Etika

-

-

-

-

-

-

-

1

18,5

 

 

 

Mozgóképkultúra és médiaismeret

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

18,5

Tánc és dráma

-

1

18,5

-

1

18,5

 

 

 

 

 

 

Hon- és népismeret

1

-

18,5

1

-

18,5

 

 

 

 

 

 

Kötelező tanítási órák összesen

22

23

832,5

22

23

832,5

25

25

925

25

25

925

Nem kötelező (választható) tantárgy

Informatika

1

1

37

1

1

37

 

 

 

 

 

 

Matematika

 

 

 

1

 

18,5

1

1

37

1

1

37

Rajz

 

 

 

 

 

 

 

1

18,5

1

 

18,5

Technika

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

18,5

Testnevelés

1

 

18,5

1

1

37

1

1

37

1

1

37

Összesen:

24

24

888

25

25

925

27

28

1017,5

28

28

1036

1.3. Iskolai órakeret az új NAT szerint: (Érvényes a 2006-2007-es tanévtől, minden évfolyamon egy osztállyal számítva.)

Évfolyam:

Kötelező óraszám 52. § (3)

Nem kötelező, választható 52. § (5)

1.

20

2

2.

20

2

3.

20

2

4.

22,5

2,25

5.

22,5

5,625

6.

22,5

5,625

7.

25

7,5

8.

25

7,5

Összesen:

177,5

34,5

Iskolai órakeret kiszámítása a 2004/2005-ös tanévben:

Évfolyam

Kötelező óraszám

Nem kötelező, választható

 

1. új NAT

20

10%

2

2. csökkentett kerettanterv

20

10%

2

3. kerettanterv

22,5

10% x 0,8

1,8

4. kerettanterv

22,5

10% x 0,8

1,8

5. csökkentett kerettanterv

22,5

25%

5,625

6. csökkentett kerettanterv

22,5

25%

5,625

7. kerettanterv

27,5

30% x 0,8

6,6

8. kerettanterv

27,5

30% x 0,8

6,6

Összesen:

185

 

32,05

Egyéni foglalkozások óraszáma a kötelező óraszám 6%-a: 11,1 óra
Az egyéni foglalkozások óraszáma évenként 1%-kal nő, míg el nem éri a 12%-ot.

1./ Ezek alapján iskolánk órakerete a következőképpen alakul:

Tanév:

Kötelező:

Nem kötelező:

Órakedvezények
(Kt. 1. sz. melléklet
3. rész II/7)

Egyéni fejlesztés

Összesen:

2004/2005*

397,5

70,7

19,875

23,85 (6%)

511,925

2005/2006*

387,5

72,9

19,375

27,125 (7%)

506,9

2006/2007**

355

69

17,75

28,4 (8%)

470,15

* 17 osztály
**16 osztály

2./ A nem kötelező, választható órakeretet a következők szerint használjuk fel:

Tanulók által választott, órarendbe beépített órák

29,5 óra

31,2 %

Tanórán kívüli tevékenységek (szakkör, sportkör)

13 óra

13,9 %

Csoportbontás informatika és idegen nyelv tanítására

40 óra

42,3 %

egyéni fejlesztés, tehetséggondozás

12 óra

12,6 %

Összesen:

94,5 óra

100 %

Órakedvezményekre felhasznált időkeret:

20 óra

100,6 %

3./ Mivel a felhasználható keret folyamatosan változik, ezért az adott évre vonatkozó óraszámokat és tevékenységeket az aktuális tantárgyfelosztás és a munkaterv határozza meg.

4./ Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az 1-4. évfolyamon a matematika tantárgy óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson.

5./ Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel.

6./ Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként az angol és a német nyelv tanulását választhatják.

7./ Iskolánk a nem kötelező (választható) tanítási órákon

- a bevezető és kezdő szakaszban 1-3. évfolyamon idegen nyelv, 4. évfolyamon informatika és matematika tantárgy tanulását;
- az alapozó és fejlesztő szakaszban 5-8. évfolyamon testnevelés, 6-8. évfolyamon matematika, 5-6. évfolyamon informatika, 7-8. évfolyamon rajz, 8. évfolyamon technika tantárgy tanulását biztosítja az erre jelentkező tanulók számára.

8./ A nem kötelező (választható) órák rendszere:

Tantárgy:

Évfolyam:

 

 

 

 

 

 

 

 

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8

Idegen nyelv

x

x

x

 

 

 

 

 

Informatika

 

 

 

x

x

x

 

 

Matematika

 

 

 

x

 

x

x

x

Testnevelés

 

 

 

 

x

x

x

x

Rajz

 

 

 

 

 

 

x

x

Technika

 

 

 

 

 

 

 

x

9./ Az 1-3. évfolyamon tanított idegen nyelv tantárgy tananyagát és tematikáját az idegen nyelv tantárgyak tantervei tartalmazzák.

10./ A 4-5-6. évfolyamon választható tantárgyként tanított informatika tantárgy tantervét az informatika tantárgy tanterve tartalmazza.

11./ Az osztályfőnöki órák tananyaga és tematikája:

5. évfolyam

Tananyag: Tanuljunk tanulni Ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is tanulni kell. Nehéz és könnyű tantárgyak. Eredményes tanulás az 5. osztályban.
Követelmény: A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az idővel. A tanulást is tanulni kell. Ami érdekel, amit szívesen csinálok.

Tananyag: Személyiségünk Önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. Szokás, szenvedély.
Követelmény: Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör megerősítése. A dohányzás szenvedélybetegség jellegének tudatosítása.

Tananyag: Test és lélek Az egészség értéke életünkben. Hogyan élhetünk egészségese. Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés). Életrend, életritmus. Szabadidő helyes felhasználásáról. Konfliktusok.
Követelmény: Testünk iránti felelősségünk. Testi-lelki egészség legfontosabb összefüggései. Erőszakmentes konfliktuskezelési technikák gyakorlása.

Tananyag: Tudni illik Az étkezés illemtana. Öltözködés, kultúrája. Szórakozás illemtana: színház, mozi, hangverseny, diszkó, kirándulás, sport, játék, strand.
Követelmény: Alapvető viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, megkövetelése.

Tananyag: Családi élet Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti figyelem a családban (hétköznapok, ünnepek). Konfliktusok és kezelésük a családban
Követelmény: A család életre szóló érzelmi háttér, erőforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása.

Tananyag: Közlekedés Gyalogos közlekedés kisebb, nagyobb településen. Tömegközlekedési lehetőségek. Kerékpáros közlekedés. Idénybalesetek.
Követelmény: Kövesse a közlekedés helyes magtartási szokásait! Ismerje a városi és vidéki közlekedésben lévő különbségeket! Ismerje a gyalogos és tömegközlekedés szabályait!

6. évfolyam

Tananyag: Gondolkodás, kommunikáció, tanulás Problémamegoldás, tanulás, emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás.
Követelmény: A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkierőt, és az egyéb szellemi képességeket!

Tananyag: Személyiségünk Ember voltunk általános vonásai, egyediségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink.
Követelmény: Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására. Legyen képes felismerni az örökletes tényezők szerepét a jellem kialakulásában!

Tananyag: Test és lélek Test és lélek egysége. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem, változom.
Követelmény: Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebből adódó jellemzőit! Ismerje az ember életszakaszainak főbb általános jellemzőit.

Tananyag: Tudni illik Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. Telefonálás illemtana. Vendégségben, vendéglátás. Pontosság, pontatlanság.
Követelmény: Alapvető magatartási normák ismerete.

Tananyag: Családi élet Személyi higiénia: testápolás, bőrápolás, ruha váltása. Nemi érés, nemi higiénia. Környezet tisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a lakásban.
Követelmény: Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele!

Tananyag: Közlekedés Kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak bővítése. Közlekedési jelzések, továbbhaladási algoritmusok leírása. Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi).
Követelmény: Ismerje az alapvető közlekedési szabályokat. Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit!

7. évfolyam

Tananyag: Test és lélek Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztető tényezők. Az egyén és a drogok. A drogok és a médiák. A reklám hatása.
Követelmény: Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros szenvedélyek veszélyeiről és elkerülésük módjáról!

Tananyag: Személyiségünk Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe: példaképek, jutalmazások, büntetések.
Követelmény: Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevői örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentőségét a jellem alakulásában!

Tananyag: Pályaorientáció Képességek: térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság, kapcsolatteremtés. Képesség és teljesítmény összefüggése. Önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. Munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Szabadban dolgozni, testi erőt kifejteni, technikai feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni stb.
Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat. Azonosítani az érdeklődési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban.

Tananyag: Közlekedés A KRESZ szabályai. Az elsősegélynyújtás szabályai. Veszélyhelyzetek kialakulása.
Követelmény: Előrelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályait különös tekintettel: rendőri karjelzések, behajtani tilos, kerékpárút, főútvonal!

Tananyag: Tudni illik Fiúk és lányok, megismerkedés, udvarlás. Társalgás illemtana. Hogyan? Miről? Kamaszszerelem.
Követelmény: Helyes viselkedési formák tudatosítása.

8. évfolyam

Tananyag: Személyiségünk Önmegfigyelés, önismeret, önnevelés: tapasztalat önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat, építő, romboló. Érdeklődés, célok, akarat, énideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi érzés. Önfegyelem, akaraterő, felelősség. Különbözőségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, másságának elismerése, tisztelete. A másik megismerése. Kommunikáció. Vitatkozás, versengés, kompromisszumok. Jellem-lelki tulajdonságok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás. Büszkeség, gőg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember, mint értékelő lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak tartott értékek. Az ember, mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a bűn. Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehetőség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejlődése. Életkorok jellemzői.
Követelmény: Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különböző viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok főbb jellemzőit!

Tananyag: Pályaorientáció Képességek, munkahely, munkanélküliség. Térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség. Számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság és kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérdőív, gyűjtőmunka.
Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét.

Tananyag: Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumok A pályák megismerésének lehetőségei: Pályaképek, pályatükrök, pályaismertetések, foglalkozás leírások. Pályaszintek, egymást helyettesítő pályaajánlatok. Pályaalkalmasság, továbbtanulási lehetőségek. A pályaválasztás dokumentumai, ismeretforrások. Videofelvételek elemzése, pályatabló készítése, riportok készítése, elemzése. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdeklődési területek: Szabadban dolgozni, növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni. testi erőt kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi erővel, szerszámmal dolgozni. Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékekkel dolgozni, építőiparban, laboratóriumban dolgozni. Érzelmi viszonyulás és a motiváció szerepe a pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok támogatása.
Követelmény: A tanuló tudja: Azonosítani az érdeklődési területek és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban.

Tananyag: Családi élet Családtervezés, házasság, családi célkitűzések. Generációk kapcsolata, egymás segítése. Családi szabadidő szervezés.
Követelmény: Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segítőkész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekről! Tudjon ezek hagyományainak megfelelően viselkedni

12./ Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják:

a) Az első-negyedik évfolyamon
- a heti három kötelező testnevelés óra,
- a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztő testmozgás.
- az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai,

b) Az ötödik-nyolcadik évfolyamon
- a heti három kötelező testnevelés óra,
- az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai,
- a hét minden napján szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak.

c) A napközi otthonban és a tanulószobán
- a játékos, egészségfejlesztő testmozgás.

13./ Az iskolában a Közoktatási törvény 8. § (4) bekezdése értelmében az alapozó szakasz (5-6 évfolyam) kötelező tanórai foglalkozásainak huszonöt százalékéban (heti hat órában) folyik nem szakrendszerű oktatás, elsősorban a következő tantárgyak tanóráin: idegen nyelv, magyar nyelv és irodalom, természetismeret, ének-zene, rajz, technika és életvitel, testnevelés.
14./ A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatokat a technika és életvitel, a matematika, a fizika, a természetismeret, és a kémia tantárgyak keretein belül végezzük el.

15./ Az egészségfejlesztés céljait szolgálja a mindennapos testedzési lehetőségének megteremtése, valamint a természetismeret, egészségtan és biológia tantárgyak tantervében megjelenő tananyag.

16./ A környezetvédelem minden évfolyamon fontos teret kap a környezetismeret, természetismeret, magyar nyelv és irodalom, fizika, kémia, biológia, földrajz és történelem tantárgyak tantervében.

17./ Az erőszakmentes konfliktuskezeléssel, a társadalmi bűnmegelőzéssel, valamint az áldozattá válás elkerülésével kapcsolatos feladataink alsó tagozaton a környezetismeret órák, felső tagozaton az osztályfőnöki órák tananyagában szerepelnek.

18./ A közlekedési ismeretek az osztályfőnöki és a környezetismeret órák tantervében szerepelnek.

2. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei

1./ Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz.

2./ Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

3./ A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.

4./ A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:
- A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének!
- Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.
- A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

5./ Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják, kölcsönözhetik.

3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei

1./ A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette.

2./ A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A negyedik-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból legalább az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.

3./ Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet.

4./ Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, és a nevelőtestület nem engedélyezi számára a javítóvizsga letételét, az évfolyamot ismételni köteles.

5./ A negyedik-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie, ha:
- az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;
- az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;
- egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;
- magántanuló volt.

6./ Az első-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott.

4. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei

1./ Iskolánk a beiskolázási körzetéből - Velence város és Nadap területéről - minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.

2./ Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába.

3./ Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:
- a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;
- a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt);
- a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta);
- szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

4./ A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:
- a tanuló anyakönyvi kivonatát;
- az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;
- az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

5./ A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak - az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított - szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában - a bizonyítvány bejegyzése alapján - nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

6./ Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

7./ Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.)

5. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése

1./ Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

2./ Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

3./ A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv (a 2-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél:
- a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik;
- az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

4./ A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében arra törekszenek, hogy a témakör nagyságához és az adott osztály létszámához viszonyítva egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül minden tanuló legalább egyszer feleljen szóban;
- az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,
- a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül.
(A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.)
5./ A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott - fejlődött-e vagy hanyatlott - az előző értékeléshez képest.

6./ A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:
- Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.
- A második-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük.
- Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:
- kiválóan teljesített
- jól teljesített
- megfelelően teljesített
- felzárkóztatásra szorul
- A negyedik évfolyamon év végén, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.

7./ Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük.

8./ A negyedik évfolyamon az év végi, ötödik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

9./ Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők:
jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
kitűnő (5) - csak tanév végi minősítésre használható
Kitűnő osztályzatot kaphat az a tanuló, aki a tanév során az adott tantárgy követelményeit
magas szinten sajátította el.

10./ A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.

11./ A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

12./ A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

1-4. évfolyamon:


Teljesítmény

Érdemjegy

0-29 %:

elégtelen (1)

30-49 %:

elégséges (2)

50-74 %:

közepes (3)

75-89 %:

jó (4)

90-100 %:

jeles (5)

5-8. évfolyamon:


Teljesítmény

Érdemjegy

0-39 %:

elégtelen (1)

40-59 %:

elégséges (2)

60-79 %:

közepes (3)

80-89 %:

jó (4)

90-100 %:

jeles (5)

11./ A negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre:
- negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, informatika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.
- ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.
- hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.
- hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés,
- nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés,
Az 5-8. évfolyamon oktatott modulokat (tánc ás dráma, hon- és népismeret, egészségtan, ember- és társadalomismeret, etika, mozgóképkultúra és médiaismeret) osztályzattal nem értékeljük, az év végi bizonyítványba, illetve a félévi értesítőkbe a részt vett bejegyzés írjuk.

12./ A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

13./ A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.

14./ A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli.

15./ A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.

16./ A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

17./ Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

Példás (5) az a tanuló, aki:
- a házirendet betartja;
- a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;
- kötelességtudó, feladatait teljesíti;
- önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;
- tisztelettudó;
- társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik;
- az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;
- óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;
- nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;

Jó (4) az a tanuló, aki:
- a házirendet betartja;
- tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;
- feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;
- feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;
- az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;
- nincs írásbeli intője vagy megrovása.

Változó (3) az a tanuló, aki.
- az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;
- a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;
- feladatait nem minden esetben teljesíti;
- előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;
- a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;
- igazolatlanul mulasztott;
- osztályfőnöki intője van.

Rossz (2) az a tanuló, aki:
- a házirend előírásait sorozatosan megsérti;
- feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;
- magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;
- társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;
- viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;
- több alkalommal igazolatlanul mulaszt;
- több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

18./ A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

19./ A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.

20./ A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetében az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.

21./ A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

Példás (5) az a tanuló, aki:
- képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;
- tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;
- a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;
- munkavégzése pontos, megbízható;
- a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;
- taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

Jó (4) az a tanuló, aki:
- képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;
- rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;
- a tanórákon többnyire aktív;
- többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;
- taneszközei tiszták, rendezettek.

Változó (3) az a tanuló, akinek:
- tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;
- tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;
- felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;
- érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;
- önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

Hanyag (2) az a tanuló, aki:
- képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;
- az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;
- tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;
- feladatait többnyire nem végzi el;
- felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;
- a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;
- félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

23./ Azt a tanulót, aki képességihez mérten
- példamutató magatartást tanúsít,
- vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,
- vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,
- vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,
- vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez
az iskola jutalomban részesítheti.

24. Az iskolai jutalmazás formái.

a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:
- tanítói, szaktanári dicséret,
- napközis nevelői dicséret,
- osztályfőnöki dicséret,
- igazgatói dicséret,
- nevelőtestületi dicséret.

b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén
- szaktárgyi teljesítményért,
- példamutató magatartásért,
- kiemelkedő szorgalomért,
- példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

c) Az egyes tanévek végén a kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Nagyobb értékű tárgyjutalmat kap a tantestület javaslata alapján az a nyolcadik évfolyamos tanuló, aki nyolc éven át kimagasló tanulmányi munkájával, példamutató magatartásával és szorgalmával, valamint a közösségért végzett munkájával ezt kiérdemli.

d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek.

e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

25./ A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

26./ Azt a tanulót, aki
- tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,
- vagy a házirend előírásait megszegi,
- vagy igazolatlanul mulaszt,
- vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.

27./ Az iskolai büntetések formái:
-tanítói, szaktanári figyelmeztetés;
-napközis nevelői figyelmeztetés;
-ügyeletes nevelői figyelmeztetés;
-osztályfőnöki figyelmeztetés;
-osztályfőnöki intés;
-osztályfőnöki megrovás;
-igazgatói figyelmeztetés;
-igazgatói intés;
igazgatói megrovás;
tantestületi figyelmeztetés;
tantestületi intés;
tantestületi megrovás.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni.

28./ A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

6. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe

Iskolánkban a tanulók írásbeli beszámoltatásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:

1./ Iskolánk - figyelembe véve a tantárgyak sajátosságait - a tanulók írásbeli beszámoltatásának az alábbi formáit alkalmazza:
- szövegértést felmérő feladatlap
- témazáró felmérő
- tollbamondás
- önálló szövegalkotás (fogalmazás)
- szódolgozat (idegen nyelv)
- év eleji felmérő
- félévi felmérő
- időszakos felmérők
- év végi felmérő

2./ A tanulókat legkésőbb az írásbeli beszámoltatás előtti szaktárgyi órán tájékoztatni kell a beszámoltatás idejéről, formájáról és témájáról.

3./ A felmérő feladatlapokon minden feladat mellett fel kell tüntetni az elérhető pontok számát, a feladatlap végén a pontok érdemjegyekre történő beszámítását. Amennyiben nem előre elkészített feladatlapról van szó, ezeket az információkat a táblára kell felírni.

4./ A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. Ennek megvalósítása érdekében a szaktanárok ceruzával előzetesen bejegyzik a naplóba a megfelelő napnál és óránál a felmérő íratás szándékát. Amennyiben több felmérésre kerülne sor, az érintett szaktanárok az osztályfőnök bevonásával konzultálnak.

5./ Az egy-egy nagyobb témakört átfogó felmérők érdemjegyeit a szaktanárok piros színnel írják be a naplóba. A tanulók félévi és év végi osztályzatainak megállapításánál ezek az érdemjegyek nem számíthatnak be súlyosabb mértékben, mint a tanuló szóbeli feleleteinek érdemjegyei.

6./ A tanulók fegyelmezésére, büntetésére felmérőt (röpdolgozatot) nem szabad íratni.

7. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:

1./ A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása.

2./ Első-negyedik évfolyamon a szóbeli és írásbeli házi feladatok mennyiségét úgy kell meghatározni, hogy az a tanulóknak ne jelentsen aránytalan terhet. Optimális mértékének azt tekintjük, ha azokat a tanuló kb. egy tanóra (45 perc) alatt képes elvégezni. (A tanulók képességeihez mért differenciálás a házi feladatoknál is fontos tanári feladat.)

3./ Általános alapelvként fogadjuk el, hogy az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; a hétvégére vonatkozóan ettől eltérően dönthetnek a tanítók, ha azt az órarend, vagy a témakör indokolja. Az így feladott házi feladat mennyisége nem lehet több a szokásos (egyik óráról a másikra megtanulandó vagy elvégezendő) feladatoknál.

4./ Ötödik-hatodik évfolyamon a szóbeli és írásbeli házi feladatok mennyiségét úgy kell meghatározni, hogy az annak elvégzésére fordítandó együttes idő ne haladja meg a másfél tanórányit. (Kb. 70 perc)

5./ Hetedik-nyolcadik évfolyamon a szóbeli és írásbeli házi feladatok mennyiségét úgy kell meghatározni, hogy az annak elvégzésére fordítandó együttes idő ne haladja meg a két tanórányit. (Kb. 90 perc)

6./ A szaktanároknak a házi feladatok meghatározásakor figyelembe kell venniük az iskolai rendezvényeket.

7./ Az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére - a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl - nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot.

8./ A tanulók fegyelmezésére, büntetésére többlet házi feladat elvégeztetése nem alkalmazható módszer.

8. A tanulók fizikai állapotának mérése

1./ A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a Konsept-H Kiadó által kiadott Testnevelés teljesítményfüzetben meghatározott feladatokból áll, szerkesztette: Mezei József.) Teljesítményfüzettel minden tanuló rendelkezik.

2./ A mérés eredményét a nevelők a teljesítményfüzetbe bejegyzik, ezek alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják. A szülők a teljesítményfüzeten keresztül tájékozódhatnak a tanulók fizikai állapotáról.

3./ A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok:

1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS
(Az alsó végtag dinamikus erejének mérése)
Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti.
Feladat: térdhajlítás - és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés -, majd erőteljes páros lábú elru­gaszkodás és elugrás előre.
Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)


PONTSZÁM/ÉVFOLYAM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1

1.00

1.10

1.23

1.34

1.45

1.55

1.64

1.72

2

1.03

1.13

1.26

1.37

1.48

1.58

1.67

1.75

3

1.06

1.16

1.29

1.40

1.51

1.61

1.70

1.78

4

1.09

1.19

1.30

1.43

1.54

1.64

1.73

1.81

5

1.12

1.22

1.34

1.46

1.57

1.67

1.76

1.84

6

1.15

1.25

1.37

1.49

1.60

1.70

1.79

1.87

7

1.18

1.28

1.40

1.52

1.63

1.73

1.82

1.90

8

1.21

1.31

1.44

1.55

1.66

1.76

1.85

1.93

9

1.24

1.34

1.47

1.58

1.69

1.79

1.88

1.96

10

1.27

1.37

1.50

1.61

1.72

1.82

1.91

1.99

11

1.30

1.40

1.53

1.64

1.75

1.85

1.94

2.02

12

1.33

1.43

1.56

1.67

1.78

1.88

1.97

2.05

13

1.36

1.45

1.59

1.70

1.81

1.91

2.00

2.08

14

1.39

1.48

1.62

1.73

1.84

1.94

2.03

2.11

15

1.42

1.52

1.65

1.76

1.87

1.97

2.06

2.14

16

1.45

1.56

1.68

1.79

1.90

2.00

2.09

2.17

17

1.48

1.58

1.72

1.82

1.93

2.03

2.12

2.20

18

1.51

1.62

1.76

1.85

1.97

2.07

2.16

2.24

19

1.54

1.66

1.80

1.89

2.01

2.11

2.20

2.28

20

1.57

1.70

1.84

1.94

2.05

2.15

2.24

2.32

21

1.61

1.74

1.87

1.98

2.09

2.19

2.28

2.36

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)


PONTSZÁM/ÉVFOLYAM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1

0.97

1.08

1.17

1.24

1.31

1.38

1.43

1.47

2

1.00

1.11

1.20

1.27

1.34

1.41

1.45

1.50

3

1.03

1.14

1.23

1.30

1.37

1.44

1.48

1.53

4

1.06

1.17

1.26

1.34

1.40

1.47

1.51

1.56

5

1.09

1.20

1.29

1.38

1.43

1.50

1.54

1.59

6

1.12

1.23

1.32

1.41

1.45

1.53

1.57

1.62

7

1.15

1.26

1.35

1.44

1.48

1.56

1.60

1.65

8

1.19

1.29

1.38

1.47

1.51

1.59

1.63

1.68

9

1.22

1.32

1.41

1.50

1.54

1.62

1.66

1.71

10

1.25

1.35

1.44

1.53

1.57

1.65

1.69

1.74

11

1.29

1.38

1.48

1.56

1.60

1.68

1.72

1.77

12

1.32

1.41

1.50

1.59

1.63

1.71

1.74

1.80

13

1.35

1.44

1.53

1.62

1.66

1.74

1.77

1.84

14

1.39

1.48

1.57

1.65

1.69

1.77

1.80

1.87

15

1.41

1.50

1.60

1.68

1.72

1.80

1.83

1.90

16

1.44

1.53

1.64

1.71

1.76

1.84

1.87

1.94

17

1.47

1.57

1.67

1.74

1.80

1.87

1.91

1.98

18

1.50

1.60

1.70

1.77

1.84

1.90

1.95

2.02

19

1.54

1.64

1.74

1.80

1.88

1.94

1.99

2.05

20

1.57

1.68

1.78

1.84

1.92

1.98

2.03

2.08

21

1.61

1.72

1.81

1.88

1.96

2.02

2.07

2.11

2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN
(A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése)
Maximális időtartam: négy perc.
Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja.
Feladat:
- a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez,
- 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt,
- 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba,
- 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre.
Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)


PONTSZÁM/ÉVFOLYAM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1

20

22

24

26

28

30

32

34

2

24

26

28

30

32

34

36

38

3

28

30

32

34

36

38

40

42

4

32

34

36

38

40

42

44

46

5

36

38

40

42

44

46

48

50

6

40

42

44

46

48

50

52

54

7

44

46

48

50

52

54

56

58

8

48

50

52

54

56

58

60

62

9

52

54

56

58

60

62

64

66

10

56

58

60

62

64

66

68

70

11

60

62

64

66

68

70

72

74

12

64

66

68

70

72

74

76

78

13

68

70

72

74

76

78

80

82

14

72

74

76

78

80

82

84

86

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)


PONTSZÁM/ÉVFOLYAM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1

16

19

22

25

28

29

30

32

2

20

23

24

29

32

33

34

36

3

24

27

28

33

36

37

38

40

4

28

31

32

37

40

41

42

44

5

32

35

36

41

44

45

46

48

6

36

39

40

45

48

49

50

52

7

40

43

44

49

52

53

54

56

8

44

47

48

53

56

57

58

60

9

48

51

51

57

60

61

62

64

10

52

55

56

61

64

65

66

68

11

56

59

60

65

68

69

70

72

12

60

63

64

69

72

73

74

76

13

64

67

68

73

76

77

78

80

14

68

71

74

77

80

82

83

84

3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN
(A hasizmok erő-állóképességének mérése)
Maximális időtartam: négy perc.
Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fek­szik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel.
Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a com­bokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan.
Értékelés: aszünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)


PONTSZÁM/ÉVFOLYAM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1

25

28

31

34

36

38

40

42

2

30

33

36

39

41

43

45

47

3

35

38

41

44

46

48

50

52

4

40

43

46

49

51

53

55

57

5

45

48

51

54

56

58

60

62

6

50

53

56

59

61

63

65

67

7

55

58

61

64

66

68

70

72

8

60

63

66

69

71

73

75

78

9

65

68

71

74

76

78

80

82

10

70

73

76

79

81

83

85

87

11

75

78

81

84

86

88

90

92

12

80

83

86

89

91

93

95

97

13

85

88

91

94

96

98

100

102

14

90

93

96

98

100

102

104

106

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)


PONTSZÁM/ÉVFOLYAM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1

20

23

26

29

32

34

36

38

2

25

28

31

34

36

38

40

42

3

30

33

36

39

41

43

45

47

4

35

38

41

44

46

48

50

52

5

40

43

46

49

51

53

55

57

6

45

48

51

54

56

58

60

62

7

50

53

56

59

61

63

65

67

8

55

58

61

64

66

68

70

72

9

60

63

66

69

71

73

75

77

10

65

68

71

74

76

78

80

82

11

70

73

76

79

81

83

85

87

12

75

78

81

84

86

88

90

92

13

80

83

86

89

91

93

95

97

14

85

88

91

94

96

98

100

102

Copyright © 2014. Zöldliget Általános Iskola