Szervezeti és Működési Szabályzat

A Zöldliget Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

Szervezeti és Működési Szabályzata


Tartalom

1. A szervezeti és működési szabályzat általános rendelkezései, a szervezeti és működési szabályzat hatálya
2. Az iskola alapadatai
3. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása
3.1. Az iskola szervezete
3.1.1. Az iskola igazgatósága
3.1.2. Az iskola vezetősége
3.1.3 Az iskola dolgozói
3.2. Az iskola szervezeti egységei
3.2.1. Az iskola szervezeti felépítésének vázlata
4. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével
4.1. Az iskolaközösség
4.2. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége
4.3. A nevelők közösségei
4.3.1. A nevelőtestület
4.3.2. A nevelők szakmai munkaközösségei
4.4. A szülői szervezet
4.5. A tanulók közösségei
4.5.1. Az osztályközösség
4.5.2. A diákkörök
4.5.3. Az iskolai diákönkormányzat
4.6. Az iskola közösségekinek kapcsolattartása
4.6.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület
4.6.2. A nevelők és a tanulók
4.6.3. A nevelők és a szülők
5. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai
6. Az iskola működési rendje
7. A tanórán kívüli foglalkozások
7.1. A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok
7.2. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok
8. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje
9. A napközis és a tanulószobai foglalkozásokra való felvétel elvei
10. A mindennapi testedzés formái
11. A tanulók mulasztásának igazolása
12. A tanulók jutalmazása
12.1. Az iskolai jutalmazás formái
13. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések
13.1. Az iskolai büntetések formái
14. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása
15. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások)
15.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan
15.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén
15.3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján
16. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők
17. Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése
18. Az iskolai tankönyvellátás rendje
19. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok
20. Záró rendelkezések
21. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása és jóváhagyása
Mellékletek
I. Az iskolai szervezeti felépítés vázlata
II. Jutalmazási szempontsor

 

1. A szervezeti és működési szabályzat általános rendelkezései, a szervezeti és műkö- dési szabályzat hatálya

 

A Zöldliget Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2004. június 9. napján fogadta el.
Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és az iskolai szülői szervezet.
Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné válik.
A szervezeti és működési szabályzat és az egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező.

 

2. Az iskola alapadatai

Az intézmény neve: Zöldliget  Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
Rövidített elnevezés: Zöldliget Általános Iskola
Az intézmény székhelye: 2481 Velence, Kis u.1.
Az intézmény telephelye: Velence, Bethlen Gábor u. 14.
Alapítás éve: 1993.
Az intézmény fenntartója, és felügyeleti szerve: Velence Város Önkormányzata Képviselő-testülete
Az intézmény aktuális alapító okiratának...  
     ...száma: 152/2010.(VI.21.)
     ...kelte: 2010. június 21.
Az intézmény OM azonosítója: 030178

Az intézmény tevékenységei

 

Alaptevékenység: Iskoláskorúak általános iskolai és ép értelmű, egyéb okból sajátos nevelési igényű tanulók oktatása az érvényes közoktatási törvény szerint, Velence - Nadap intézményi társulás keretében.

Testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő, és a megismerő funkciók vagy a viselkedésfejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulókra vonatkozóan.

2009. szeptember 1-jétől az intézmény magyar-angol két tanítási nyelvű általános iskolaként működik.

Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok:

852011 1 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4.  évfolyam)
852021 1 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8.  évfolyam)
852012 1 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)
852022 1 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)
855911 1 Általános iskolai napközi otthoni nevelés
855912 1 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése
855914 1 Általános iskolai tanulószobai nevelés
855915 1 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése
562913 1 Iskolai intézményi étkeztetés
931204 1 Iskolai diáksporttevékenység és -támogatás
852013   Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)
852023   Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)
Vállalkozási, kisegítő tevékenységet nem folytat.
Intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: 474 fő
Évfolyamok száma: 8 évfolyam (1-8.)

 

3. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása

 

3.1. Az iskola szervezete


3.1.1. Az iskola igazgatósága

Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai az igazgatóhelyettesek.

Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik.
Az intézmény vezetője csak a Közoktatási tv. által előírt feltételeknek megfelelő személy lehet, akinek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetői megbízás legfontosabb követelménye: az intézmény típusának megfelelő felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, pedagógus szakvizsga és pedagógus munkakörben való határozatlan idejű alkalmazás, valamint a szükséges szakmai gyakorlat.
Az intézmény vezetőjét a fenntartó bízza meg feladatainak ellátásával, döntése előtt azonban be kell szereznie az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolai szülői szervezetnek és a diákönkormányzatnak a véleményét.

Az intézményvezető jogköre és felelőssége

Az intézményvezető jogkörét, felelősségét a Közoktatási törvény valamint a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladatai:
- A nevelő- és oktató munka irányítása és ellenőrzése.
- A nevelőtestület vezetése.
- A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése.
- A nevelési- oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján.
- A munkáltatói jogkör gyakorlása.
- A közoktatási intézmény képviselete.
- Együttműködés biztosítása a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőivel.
- A nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése.
- A gyermek - és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló balesetek megelőzésének irányítása.
- Döntés - az egyetértési kötelezettség megtartásával - az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a Kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe.

Az igazgató munkáját az alábbi igazgatóhelyettesek segítik:
- felső tagozatot irányító (a Liget iskolarész szervezési feladataiért felelős) igazgatóhelyettes,
- alsó tagozatot és zeneiskolát irányító (a Zöld iskolarész szervezési feladatait ellátó) igazgatóhelyettes,
Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja.
Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet.
Az igazgatóhelyettesi megbízás az igazgatói megbízás időtartamával megegyező határozott időre szól.
Az igazgatóhelyettesek munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik.

A vezetőhelyettesek jogköre és felelőssége

A vezetőhelyettesek felelőssége kiterjed a munkaköri leírásukban található feladatkörökre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartoznak az intézmény vezetőjének. A vezetőhelyettesek beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. A vezetőhelyettesek irányítják közvetlenül a pedagógusok munkáját, és az iskolarészek szervezési feladatait.

Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel a felső tagozatot irányító igazgatóhelyettes helyettesíti.
Az igazgatóság rendszeresen havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti.

 

3.1.2. Az iskola vezetősége

Az iskola vezetőségének a tagjai:
- az igazgató,
- az igazgatóhelyettesek
- a szakmai munkaközösségek vezetői,
- a diákönkormányzat vezetője,
- a közalkalmazotti tanács elnöke,
- a szakszervezet vezetője

Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége rendszeresen kéthavonta tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti.
Az iskola vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak.

 

3.1.3. Az iskola dolgozói

Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik.

 

3.2 Az iskola szervezeti egységei

Az iskola szervezeti egységei

A szervezeti egység élén az alábbi felelős beosztású vezető áll:

Liget iskolarész

igazgatóhelyettese

Zöld iskolarész

igazgatóhelyettese

 

3.2.1. Az iskola szervezeti felépítésének vázlata

ld. I. számú melléklet

 

A vezetők helyettesítési rendje:
Az intézményvezető helyettesítése: Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint távolléte esetén szervezési kérdésekben helyettesei iskolarészenként helyettesítik. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására a felső tagozatot irányító igazgatóhelyettes helyettesíti.

A vezetőhelyettesek helyettesítése: A vezetőhelyetteseket távollétükben a munkaközösség-vezetők, illetve a szóban megbízott személyek helyettesítik. Erre az érintettek figyelmét minden helyettesítési alkalommal fel kell hívni.

 

4. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével

 

4.1. Az iskolaközösség

Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják.
Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsoroltközösségek révén és módon érvényesíthetik.

 

4.2. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége

Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják.

Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a közoktatásról szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzítik.

 

4.3. A nevelők közösségei

 

4.3.1. A nevelőtestület

A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja.
A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik, véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.
Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:
- tanévnyitó értekezlet,
- tanévzáró értekezlet,
- félévi és év végi osztályozó értekezlet,
- 2 alkalommal nevelési értekezlet,
- Munkatervben meghatározottak szerint munkaértekezletek.

Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak
25 százaléka kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége ezt indokoltnak tartja.

A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint:
- nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van,
- a nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
A nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet.

A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni.

A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten.
Ilyen értekezlet lehet az egy osztályban tanító nevelők értekezlete, vagy valamelyik tagozat nevelőinek értekezlete stb.

 

4.3.2. A nevelők szakmai munkaközösségei

Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:
Alsós munkaközösség
tagjai: az alsó tagozatban tanítók és a napközis nevelők,
Felsős munkaközösség
tagjai: a humán tárgyakat tanító nevelők
Reál munkaközösség
tagjai: a reáltárgyakat tanító nevelők

A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek.
A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül:
- a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése,
- az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése,
- egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése,
- pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,
- a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése,
- a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása,
- a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése,
- javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére,
- segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez,
A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek.
A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az igazgató bízza meg egy tanévre.
A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik.

Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok

Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból
munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján.
Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg.

 

4.4. A szülői szervezet

Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet működik.
Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják.
Az osztályok szülői szervezetei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják:
- elnök,
- elnökhelyettes

Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez.
Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői szervezet vezetősége. Az iskolai szülői szervezet vezetőségének munkájában az osztály szülői szervezetek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt.

Az iskolai szülői szervezet a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskolai szülői szervezet 5 fős vezetőségét és az alábbi tisztségviselőit:
- elnök,
- elnökhelyettes
- tagok

Az iskolai szülői szervezet elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot.

Az iskolai szülői szervezet vezetősége és az iskolai szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

Az iskolai szülői szervezet vezetőségét, az iskolai szülői értekezletet az iskola igazgatójának tanévenként legalább 1 alkalommal össze kell hívnia, és tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről.
Az iskolai szülői szervezetet az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg:
- megválasztja saját tisztségviselőit,
- megválasztja a szülők képviselőit,
- kialakítja saját működési rendjét,
- az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét,
- képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében,
- véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak,
- véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben,

 

4.5. A tanulók közösségei

 

4.5.1. Az osztályközösség

Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén - mint pedagógusvezető - az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők véleményének kikérésével. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik.
Az osztályfőnök jogosult-az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására- az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, amelynek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám (pl. idegen nyelv). A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege, helyi sajátossága vagy a tanrend szervezése indokolja..

 

4.5.2. A diákkörök

A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákköröket a házirend tartalmazza. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.

 

4.5.3. Az iskolai diákönkormányzat

Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait, az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét.

Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik.
Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja.

Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján - a nevelőtestület egyetértésével - az igazgató bízza meg.
Az iskolai diákönkormányzatot segítő pedagógus képviseli a tanulók közösségét az iskolavezetőségi, a nevelőtestületi, valamint a szülői szervezet értekezletein a diákönkormányzatra vonatkozó napirendi pontoknál. A tanulók egyéni gondjaikkal, kéréseikkel - előre egyeztetett időpontban- közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét.

Diákközgyűlés:
Az iskolai diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni, melyen az iskola igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés 1 év időtartamra a tanulók javaslatai alapján osztályonként 2-3 fő diákképviselőt választ.
A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait.

 

4.6. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása

 

4.6.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület

A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg.

A kapcsolattartás fórumai:
- az igazgatóság ülései,
- az iskolavezetőség ülései,
- a munkaértekezletek,
- megbeszélések.
Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg.

Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán és a munkaértekezleteken értesíti a nevelőket.

Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:
- az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,
- az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé.

A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével.

 

4.6.2. A nevelők és a tanulók

A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról
az igazgató
- az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén 1 havonta,
- a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal,
- az iskolagyűlésen félévente 2 alkalommal
- az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon,
tájékoztatják.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell.
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel.

 

4.6.3. A nevelők és a szülők

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról
az igazgató:
- a szülői szervezet vezetőségi ülésén,
- az iskolai szülői értekezleten tanévenként1 alkalommal,
- az iskolarészekben elhelyezett hirdető táblán keresztül,
- a tanulók tájékoztató füzetén keresztül,
- fogadóórákon.
az osztályfőnökök:
- az osztályszülői értekezleten,
- a tanulók tájékoztató füzetén keresztül,
- fogadóórákon tájékoztatják.

A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak:
- a szülői értekezletek,
- a nevelők fogadó órái,
- a nyílt tanítási napok,
- írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben,

A szülői értekezletek, és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével a szülői szervezettel.

A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyetteseitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást, vagy előre egyeztetett időpontban.

Az iskola pedagógiai programja, szervezeti és működési szabályzat és a házirend nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg:
- az iskola fenntartójánál,
- az iskola irattárában,
- a könyvtárában,
- az iskola nevelői szobáiban,
- az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél,
- a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél,
- az intézmény beiskolázási körzetében található alsóbb fokú közoktatási intézményekben, óvodák.

 

5. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai

Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:
- Az intézmény fenntartójával: Velence Város Önkormányzat Képviselő-testülete (Velence, Tópart u.26.)
- A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: Polgármester Hivatal, Velence, Tópart u. 26.
- A megyei, fővárosi pedagógiai intézettel: Fejér Megyei Pedagógiai Szakmai és Szolgáltató Intézet (Székesfehérvár, III. Béla király tér 1.
- A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel:
- Napköziotthonos Óvodák
- Óvoda, Általános Iskola Speciális Szakiskola és Diákotthon és Gyermekotthon
- Dr. Entz Ferenc Szakiskola és Kollégium
- Velencei-tavi Vízi Sportiskola és Szabadidőközpont.
- A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: Fejér Megyei Pedagógiai Szakmai és Szolgáltató Intézet Nevelési Tanácsadója Gárdony, Kossuth L. u.
- Gőbel János György Fejér megyei Gyógypedagógiai Központ és Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Székesfehérvár Kikindai út.1.
- Katolikus, református és baptista egyházak helyi vezetői
- A település egészségügyi intézményeivel
A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős.

Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal:
- Az iskolát támogató Zöldliget Alapítvány Kuratóriumával.
- A következő közművelődési intézményekkel:
   - Velence Város Önkormányzatának Könyvtára
   - Mikkamakka Játéktár
- A következő társadalmi egyesületekkel:
   - Pro Rekreatione Alapítvány, Velence
   - Velencéért Közalapítvány
   - Zöldliget Alapítvány
- A következő termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal:
   - Aqualiget Kft.
   - Fejér Megyei Növényvédelmi és Talajvédelmi Szolgálat

A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős.
A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a település egészségügyi intézményeivel és egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát.

A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Humán Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal.
A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős.

A közoktatási törvény 39 § (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.

 

6. Az iskola működési rendje

Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6 órától délután 17.30 óráig tartanak nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók.
A tanulók felügyeletét tanítási napokon 7.30 órától 16.30 óráig látja el az intézmény.

Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7.30 óra és délután 15.30 óra között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia.

A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére.

Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni.

Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8.00 óra és 13.25 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 5 - 15 perc.
A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és16.30 óráig tart.

Az iskolában reggel 7.30 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni.

A Zöld iskolarészben egyidejűleg 2 fő, a Liget iskolarészben egyidejűleg 3 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületekre terjed ki:
- Zöld Iskolarész: az iskola egész területe
- Liget iskolarész: 2 fő a főépületben, 1 fő a tornatermi részben.
- Fentieken túlmenően mindkét iskolarészben a tornatermi öltőzők ügyeletét - a figyelmeztető csengetéstől a tanulók távozásáig- a testnevelésórát tartó pedagógus köteles ellátni. A délutáni sportkörökön és egyéb tevékenységeken ez a foglalkozás vezetőjének feladata.

A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.

A tanórán kívüli foglalkozásokat 11.40 órától 17.30 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet.

Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 7.30 óra és 12.00 óra között.

Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet kéthetente kell megszervezni.

Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:
- az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,
- az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
- a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
- az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést.

Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését azt ügyeletes alkalmazott ellenőrzi.

Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.

Az iskola helyiségeit - elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben - külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak.

Az iskola épületében dohányozni csak a kijelölt helyen lehet. A dohányzóhelyek kijelölése az igazgató feladata.

 

7. A tanórán kívüli foglalkozások

Az intézményben a tanulók számára az alábbi - az iskola által szervezett - tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek:
- napközi otthon,
- tanulószoba,
- szakkörök,
- énekkar,
- diáksportköri foglalkozások,
- tömegsport foglalkozások,
- felzárkóztató foglalkoztatások,
- tehetségfejlesztő foglalkoztatások,
- továbbtanulásra előkészítő foglalkozások,
- egyéni fejlesztő foglalkozások

 

7.1. A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok

A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján.

A napközi otthon működésének rendjét az iskolarészért felelős igazgatóhelyettes állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján.
A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 14.00 - 15.00 óra között a tanulóknak (iskolai elfoglaltságot kivéve) a napközis teremben kell tartózkodniuk. Ez alatt az idő alatt a foglalkozást a szülők is csak indokolt esetben zavarhatják.

 

7.2. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok

A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés - az alsós felzárkóztató foglalkozások kivételével - önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól.

A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező.

A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni.

A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.

A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa.

Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente 2 alkalommal osztályaik számára tanulmányi kirándulást szervezhetnek.
Az a tanuló, aki nem vesz részt a kiránduláson, az másik osztályban teljesíti tanulmányi kötelezettségét.
A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnök írásban leadja az igazgatóhelyettesnek, 3 nappal a kirándulás előtt.
A tanulmányi kirándulásokat az osztályfőnökök a szülői értekezleteken az osztály szülői közösségével egyeztetik a szervezési és anyagi kérdéseket. A kirándulások várható költségeiről a szülőket a tájékoztató füzet útján kell informálni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges. 20 fő felett legalább 2 fő kísérőről kell gondoskodni.
Az iskola nevelői, illetve a tanulók szülei az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek.

Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek.

Az iskola - az ezt igénylő tanulók számára - étkezési lehetőséget (menzát) biztosít.

Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

 

8. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje

A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:
- biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését,
- segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,
- az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,
- szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók:
- igazgató,
- igazgatóhelyettesek,
- munkaközösség-vezetők.
Az igazgató - az általa szükségesnek tartott esetben - jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.

Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:
- a pedagógusok munkafegyelme,
- a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása,
- a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,
- a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,
- a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,
- a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon:
   - az órára történő előzetes felkészülés, tervezés,
   - a tanítási óra felépítése és szervezése,
   - a tanítási órán alkalmazott módszerek,
   - a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán,
   - az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése,
- a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.

Az intézményen belüli általános ellenőrzési feladatokat, valamint az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók jogait és kötelességeit a "Belső ellenőrzési szabályzat" c. igazgatói utasítás határozza meg.

Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős.

 

9. A napközis és a tanulószobai foglalkozásokra való felvétel elvei

A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését.

A tanulószobai foglalkozásra az előző tanév végén lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges.
A napközi otthonba, illetve a tanulószobára minden jelentkező tanulót fel kell venni.
Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók,
- akiknek napközben otthoni felügyelete nem megoldott, és ezért felügyeletre szorulnak,
- akinek mindkét szülője dolgozik,
- akik állami gondozottak,
- akik nehéz szociális körülmények között élnek
- az első-negyedik évfolyamban, azok a tanulók, akik eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi.

 

10. A mindennapi testedzés formái

Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a helyi tanterv óratervében meghatározott kötelező tanórai testnevelés órákon, valamint a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja.

A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportköri foglalkozások, valamint az iskolai tömegsport órák keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni.

Az iskolai diáksportkör diákönkormányzatként működik, melynek munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti.

Az iskolai diáksportkör foglalkozásait a tanévenként az iskolai munkatervben meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni.
A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy
- az őszi és a tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem
- a téli időszakban: a tornaterem
a testnevelő tanár felügyelete mellett bármely tanítási napon 13.25 óra és 16.30 óra között a tanulók számára nyitva legyen.
A tömegsport- foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben kell meghatározni.

 

11. A tanulók mulasztásának igazolása

A tanulók tanítási óráról való távolmaradását, az órát tartó pedagógus köteles bejegyezni az osztálynaplóba az óra megkezdését követően.

A tanulók havi mulasztásait az osztályfőnöknek a napló megfelelő rovatában a hónap elteltével összesíteni kell.

A szülő előzetes kérése alapján a tanuló
- az osztályfőnök engedélyével három napig terjedően,
- az igazgató engedélyével három napot meghaladóan
mulaszthat.

A tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától.
A szülő ilyen esetben is köteles bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. Amennyiben ez elmarad, az osztályfőnök kötelessége a mulasztás okának felderítése a mulasztás megkezdésétől számított három napon belül.
A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon belül
- három napig terjedő mulasztás esetén szülői, (évente egy alkalommal), vagy orvosi igazolással,
- három napon túli betegség esetén, pedig orvosi igazolással
igazolhatja mulasztását.

Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni.

A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását.

Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos alábbi teendők ellátása az osztályfőnök feladata. A megtett intézkedéseket dátummal ellátva az osztálynapló jegyzet rovatába írásban rögzíteni kell.
- Az igazolatlanul mulasztott tanulót a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott iskolai büntetések megfelelő (általa még nem kapott) fokozatában kell részesíteni, és ezt az ellenőrző könyvön keresztül a szülő tudomására kell hozni.
- Első ízben történt igazolatlan mulasztás esetén a szülőt az erre a célra rendszeresített nyomtatványon értesíteni kell az igazolatlan mulasztásról és annak következményeiről.
- Másodízben történt igazolatlan mulasztás esetében az osztályfőnök az igazolatlan mulasztás észlelésének napján köteles "Feljelentés igazolatlan iskolai mulasztás miatt" című nyomtatványt kitölteni és az iskola igazgatóságának leadni, valamint az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősét értesíteni az ismételt igazolatlan mulasztásról.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a Humán Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat közreműködését igénybe véve, megkeresi a tanuló szüleit.

A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható.


12. A tanulók jutalmazása

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten
- példamutató magatartást tanúsít,
- vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,
- vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,
- vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,
- vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez
az iskola jutalomban részesíti.

 

12.1. Az iskolai jutalmazás formái

Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:
- tanítói, szaktanári dicséret,
- napközis nevelői dicséret,
- osztályfőnöki dicséret,
- igazgatói dicséret,
- nevelőtestületi dicséret.

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén:
- szaktárgyi teljesítményért,
- példamutató magatartásért,
- kiemelkedő szorgalomért,
- példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni.

Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt elért tanulók oklevelet és/vagy könyvjutalmat kapnak.

Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

A felsorolt dicséretekre, jutalmakra az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult nevelő (szaktanár, napközis nevelő, osztályfőnök, igazgató) dönt. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni.

 

13. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések

Azt a tanulót, aki
- tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,
- vagy a tanulói házirend előírásait megszegi,
- vagy igazolatlanul mulaszt,
- vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének
büntetésben lehet részesíteni.

 

13.1. Az iskolai büntetések formái

- tanítói, szaktanári figyelmeztetés,
- napközis nevelői figyelmeztetés,
- osztályfőnöki figyelmeztetés,
- osztályfőnöki intés,
- osztályfőnöki megrovás,
- igazgatói figyelmeztetés,
- igazgatói intés,
- igazgatói megrovás,
- tantestületi figyelmeztetés,
- tantestületi intés,
- tantestületi megrovás.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni.

A felsorolt büntetések kiszabására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A büntetés adásáról az erre jogosult nevelő, illetve a nevelőtestület dönt. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, valamint az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni.

 

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt.

A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét az iskola igazgatója határozza meg.

 

14. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola igazgatója megállapodást köt:
- Dr. Oszvald és Társa Háziorvosi Bt. vezetőjével, Dr. Oszvald Évával, Velence, Széchenyi u.
- Dr. Gerhát Márta és Társa Bt. Vezetőjével, Dr. Gerhát Mártával, Kápolnásnyék, Gárdonyi u.
- Dr. Szegedi Józseffel, Agárd, Nyírfa u.2.

A megállapodásnak biztosítania kell:
- az iskolaorvos a rendelési idejében és rendelőjében,
- a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:
- fogászat: évente 1 alkalommal,
- tüdőszűrés: évente 1 alkalommal (14 éven felülieknek, amennyiben tanítási időben van a szűrés),
- belgyógyászati vizsgálat: évente 1 alkalommal,
- szemészet: évente 1 alkalommal,
- a tanulók fizikai állapotának mérését évente 1 alkalommal,
- a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát,
- a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente 2 alkalommal, valamint az iskola kérésére bármikor.

A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít.

 

15. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások)

Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

 

15.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan

Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit.

Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.

A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.

Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat.

Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:
- A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell:
   - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,
   - a házirend balesetvédelmi előírásait,
   - rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét,
   - a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.
- Tanulmányi kirándulások, túrák előtt.
- Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt.
- A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.

A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.

A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A tanulók aláírásukkal igazolják fentiek meglétét.

A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkavédelmi szabályzat tartalmazza.
Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

 

15.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén

A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:
- a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie,
- ha szükséges orvost kell hívnia,
- a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,
- a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának.
E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni.

A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.

Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.


15.3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján

A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani.

A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.

A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

Az iskolának igény esetén biztosítania kell aszülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.

Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkavédelmi szabályzata tartalmazza.

 

16. Rendkívüli esemény szükséges teendők

Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:
- a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),
- a tűz,
- a robbantással történő fenyegetés.

Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel.

Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:
- igazgató,
- igazgatóhelyettesek
- megbízott vezető

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell
- az intézmény fenntartóját,
- tűz esetén a tűzoltóságot,
- robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,
- személyi sérülés esetén a mentőket,
- egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.

A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket szaggatott csengetéssel riasztani kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk.

A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős.

A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:
- Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!
- A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!
- A kiürítés során a liftet (mozgólépcsőt) nem lehet használni!
- A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.
- A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia!

Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg - felelős dolgozók kijelölésével - gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:
- a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,
- a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,
- a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,
- az elsősegélynyújtás megszervezéséről,
- a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:
- a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,
- a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,
- az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),
- a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,
- az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,
- az épület kiürítéséről.

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani!

A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni.

A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a "Tűzriadó terv" c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az "Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)" c. igazgatói utasítás tartalmazza.

A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős.

Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős.

A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek.

A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni:
- Zöld iskolarész. tanári szoba
- Liget iskolarész tanári szoba

 

17. Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése

Az iskola pedagógiai programja alapján a térítési díj és a tandíj ellenében folyó oktatási tevékenységeket tanévenként az iskola munkatervében kell meghatározni.

Az oktatási törvény előírásai alapján az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt ki kell kérni:
- szülői szervezet,
- nevelőtestület,
- szülői munkaközösség
véleményét.

A térítési és tandíjakat félévente előre kell személyesen az iskolatitkárnál befizetni. Indokolt esetben a befizetési határidőtől az igazgató engedélye alapján el lehet térni.

Az előre befizetett térítési és tandíjak visszafizetéséről postai úton az iskola igazgatója gondoskodik, ha
- a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik,
- egyéni elbírálás alapján - ha tartósan - 3 - hónapot igazoltan hiányzik, és a térítési díjas foglalkozáson nem tud részt venni.

Az étkezési térítési díjakat havonta a tárgy hót követő, hó 10. napjáig személyesen az
iskolatitkárnál vagy az igazgatóhelyetteseknél kell befizetni, a díj kifizetésre kijelölt napon.

Az étkezést a szülőknek a tanítás megkezdése előtt van módja az igazgatóhelyettesnél, vagy az osztályfőnöknéllemondani.

 

18. Az iskolai tankönyvellátás rendje

Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az igazgatóhelyettesek a felelősek.

Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben:
- elkészíti az iskolai tankönyvrendelést,
- részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben.

A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell:
- a felelős dolgozók feladatait,
- a szükséges határidőket,
- a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét,
- a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét.

Az iskola igazgatója iskolán kívüli vállalkozóval is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A megállapodásnak tartalmaznia kell:
- az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját,
- a tankönyvrendelésben résztvevő iskolai dolgozók díjazásának módját és mértékét,
- a szükséges határidőket,
- a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét.

A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről - a szakmai munkaközösségek - évente a nevelőtestület a dönt az alábbiak figyelembe vételével:
- A nevelőtestület döntése előtt az iskola igazgatója felméri, hány tanuló kíván
az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani. A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.
- Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez.
- Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába kerül.
- Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.

Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételévela szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket.

A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja.

A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét.

 

19. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

Az intézmény hagyományainak ápolása és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége.
Az iskola jelvényt és pólót ajándékoz a tanulói jogviszony fennállása alatt egy alkalommal a iskolai tanulóinak és pedagógusainak.

Az iskola jelvényét a tanulók és pedagógusok az iskolai ünnepélyeken viselik.

Az iskolai ünnepségek, megemlékezések, rendezvények:

Az intézményi és községi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részvétele kötelező az alkalomhoz illő öltözékben.
A nevelőtestület döntése alapján intézményi szintű ünnepséget tartunk:
Tanévnyitó ünnepély
Október 6. (iskolarészenként)
Karácsony
Majális
Tanévzáró ünnepély
A nevelőtestület döntése alapján iskolai rendezvényként tartjuk számon a március 15-i és az október 23-i községi ünnepséget is.
Az osztályközösségek megemlékezést tarthatnak Mikulás és Anyák napján.
Szórakoztató rendezvényeink a farsang és a szülők-nevelők részére szervezett bálok.

A pedagógusok jutalmazási szempontsorát a II. számú melléklet tartalmazza.

 

20. Záró rendelkezések

Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.

A szervezeti és működési szabályzat módosítását kezdeményezheti:
- a fenntartó,
- a nevelőtestület,
- az iskola igazgatója,
- a szülői szervezet,
- diákönkormányzat iskolai vezetősége

Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az iskola igazgatója a szervezeti és működési szabályzat változtatása nélkül is módosíthatja.

 

21. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása és jóváhagyása

A szervezeti és működési szabályzatot az iskolai diákönkormányzat 2004. június hó 1. napján véleményezte és elfogadásra javasolta.

Velence, 2004. június 1.
iskolai diákönkormányzat vezetője

A szervezeti és működési szabályzatot a szülői szervezet 2004. június hó 1. napján véleményezte és elfogadásra javasolta.

Velence, 2004. június 1.
iskolai szülői szervezet elnöke

A szervezeti és működési szabályzatot a nevelőtestület 2004. június hó 9. napján elfogadta.
Velence, 2004. június 9.
igazgató

A Zöldliget Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatát Velence Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2004. év június hó 21. napján jóváhagyta.

Velence, 2004. június 21.
polgármester

 

Mellékletek

 

I. számú melléklet

Az iskolai szervezeti felépítés vázlata

I
G
A
Z
G
A
T
Ó

Alsós igazgató
helyettes
(Zöld iskolarész operatív feladatai)

Alsós munkaközösség vezető

Alsós tanítók

I
S
K
O
L
A
T
I
T
K
Á
R

T
E
C
H
N
I
K
A
I

D
O
L
G
O
Z
Ó
K

Napközisek

Felsős igazgató helyettes
(Liget iskolarész operatív feladatai)

Humán munkaközösség vezetők

Felsős tanárok

Reál munkaközösség vezetők

Tanulószobás nevelők

 

II. számú melléklet

Jutalmazási szempontsor

Tanítás - tanulás folyamata
- Kimagasló szakmai színvonal
- Szakmai biztonság
- Tervezettség, szervezettség
- Módszerek (optimális a tananyaghoz, tanulókhoz, motiváció)
- Interakció (kapcsolat, figyelem, aktivitás)
- Kommunikáció (logikus, világos érthető)
- Szemléltetés
- Vázlat (tanulói füzet, táblai)
- Értékelés
- Tanári stílus, egyéniség, dinamika
- Munkafegyelem
- Lemaradók segítése
- Integráltan oktatott, sajátos nevelési igényű tanulók segítése
- Partnerek elégedettsége (tanulók, szülők)

Oktatás eredményessége
- Követelménytámasztás realitása
- Követelménytámasztás és a tanári munka összhangja
- Bukások indokoltsága
- Szaktárgyi versenyeken való eredményes részvétel

Nevelőmunka
- Nevelői stílus (kommunikáció, hangnem, hatás, elfogadás, példakép)
- Osztályfőnöki nevelőmunka
- Tanulók ügyeivel, gondjaival való foglalkozás, gondoskodás
- Tanulók megismerése, fejlesztése
- Hátrányos helyzetű és/vagy veszélyeztetett tanulókkal való foglalkozás
- Gyermeki és diákjogok betartása
- Gyermek- és ifjúságvédelem
- Közösségteremtés

Tehetségfejlesztés
- Tanulmányi, kulturális, sportverseny eredmények (országos, megyei, területi)
- Versenyekre való felkészítés vállalása, végzése, rendszeressége)
- Tanulók fejlődésének segítése

Tanórán kívüli munkavégzés
- Megbízások vállalása, ellátása (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői.)
- Szakköri, sportköri, érdeklődési köri, felkészítő, felzárkóztató foglalkozások tartása
- Felügyelet óraközi szünetekben, versenyeken, rendezvényeken
- Helyettesítés vállalása
- Az iskola szervezeteiben való munkavégzés (diákönkormányzat.)
- Az iskola életét alakító munkában való részvétel (órarend, rendezvény, verseny, pályázat, - pályaválasztás.)
- Tanulmányi kirándulások, táborozások, túrák szervezése
- Ünnepélyek, műsorok, szervezése

Fejlesztés innováció
- Szakmai, pedagógiai önfejlesztés
- Tartalmi fejlesztő munka (tanterv, tankönyv, publikáció.)
- Tárgyi fejlesztő munka
- Új módszerek, eljárások bevezetése, elterjesztése
- Bemutató óra tartása
- Pályázatok készítése
- Nevelési, tantárgyi programkészítés
- Kísérletekben való részvétel
- Stratégiai és/vagy operatív terv készítésében való közreműködés
- Új értékek, események, rendezvények meghonosítása

Munkafegyelem, adminisztráció
- Oktatási dokumentumok vezetése (napló, ellenőrző, igazolások, bizonyítványok, törzslapok.)
- Dolgozatok kezelése
- Oktatási tematika megléte, minősége
- Oktatási tematika betartása
- Munkarend betartása
- Állagmegóvás
- Határidők betartása
- Közreműködés az iskolai rend megtartásában

Együttműködés
- a nevelőtestület tagjaival (meghallgatás, elfogadás, segítés..)
- a tanulókkal
- a szülőkkel
- a környezettel
- véleménynyilvánítások objektivitása
- arculatformálás
- csoporteredményesség segítése

kitolto 210px

Copyright © 2014. Zöldliget Általános Iskola

Ez az oldal cookie-kat használ. A böngészés folytatásával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk.